Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-01
11 majd Magyarországon, ami reálisan csak egy parlamenti választás után és messze a következő parlamenti választás előtt engedi meg az euróra való átállást a kormányon lévők számára. Ezért még egy 2010 helyett 2008ban történő parl amenti választás is inkább 2009. január 1jei euróbevezetést enged meg, a még esedékes 2008. őszi önkormányzati választások miatt. Mire alapozhatjuk, hogy az euróra való átállás igen kemény gazdasági következményekkel jár, és miért nem gondoljuk azt, hogy az euróra való átállást megelőző legalább kétéves szakasz lesz az igazán drámai? Eddig minden csatlakozó országnál így volt, mert az euró készpénz formában való, 2002es bevezetése ugyan sikeres volt, de a beteg rosszabbul lett: az eurózóna országai a zé ró növekedés felé haladnak ebben az évben. Lehetne úgy is érvelni, hogy nem az euróbankjegyekre való 2002es áttérés okozta az európai dekonjunktúrát, hanem az USA és Japán együttes gyengélkedése. Ez csak részben igaz, mert a vezető európai gazdaságok még 2003ban is lefelé mennek, amikor az amerikai gazdaság már kijött a recesszióból, sőt a dekonjunktúrából is. Az euró bevezetésének köze van ahhoz, hogy az eurózóna 2002 – 2003ban lényegesen kedvezőtlenebb gazdasági állapotot mutat mind a korábbi két évhez, mind az amerikai és a japán gazdasághoz képest is, sőt az eurózónához nem csatlakozó három országgal összehasonlítva is. Az euró bevezetése az inflációtól való félelem jegyében történt, ezért rejtett jövedelemelvonással járt a csatlakozó országokban. Ezt célozták a relatíve magas kamatszint, valamint az amerikai jegybankhoz képest bátortalan ECBkamatvágások és a magas euró/dollár árfolyam. A rejtett vásárlóerőelvonást nem egyensúlyozta ki adócsökkentés (a német adóreform megkésett, bár helyes lépés), a költségvetési deficitküszöbhöz való kétségbeesett ragaszkodás dekonjunktúra idején – a mellett, hogy nem is sikeres – tovább gyengíti az eurózóna gazdaságait, mert nem követhetnek anticiklikus gazdaságpolitikát. Az eurót nem vállaló EUtagállamok is azért ódzkodnak a váltástól, mert úgy gondolják, hogy a közös valutához való csatlakozás kedvezőtlen hatásai meghaladják a várható kedvező következményeket. Legutóbb a svédek küldtek ilyen értelmű üzenetet. Az euróra való áttérés felkészítő szakaszában ugyan t eljesíteni kell a maastrichti követelményeket, de ezek alól felmentés adható, ahogy több tagállam haladékot is kapott például az adósság/GDP 60 százalékos plafonjának azonnali elérése alól. A maastrichti követelmények lazítása egyre több nagy ország egyre erősebb érdeke, ezért az évtized vége felé már más lehet a kritériumrendszer megítélése, mint az euró megszületésének pillanatában. A magyar eurócsatlakozás első két évében biztosra vehető, hogy Brüsszel és Frankfurt az inflációt árgus szemekkel figyeli majd, így az akkori magyar kormánynak csak visszafogott költekezést engednek, ami a magyar gazdaság szerkezete miatt dekonjunktúrát hoz. Így nem lehet választási ciklus közepén bevezetni az eurót, mert a visszafogás legalább kétéves lesz, és Krúdy Álmoskön yve szerint romló gazdasággal és életszínvonallal nekimenni a választásnak sok jót nem ígér. Politikailag egy 2007es euró még járható lett volna, a 2008as már nem. Itt is volt alternatíva, mint annyi másban. A jelenlegi kormány egyre távolabb van egy e lőre hozott 2004es parlamenti választástól, mert működésének első évében a jövedelmi intézkedéseket nem egyensúlyozta ki gazdaságfejlesztéssel és egy középtávú versenyképességet erősítő programmal, ezért a gazdasággal baj van. Így maradnak a 2006os, ille tve a 2010es parlamenti és önkormányzati választások, ami 2011es euróbevezetést jelent. Az Európai Uniónak is ez felel majd meg, mert a 2004ben csatlakozókat nem tartják alkalmasnak egy 2008as euróra. Az EU külső gazdasági érveinél azonban fontosabb le sz a választás belső politikai érdeke. Ha nincs előre hozott választás, akkor illene beismerni, hogy nincs 2008as euró sem. Ez jót tenne a magyar pénzügypolitika elmúlt évben megtépázott tekintélyének, a kiszámíthatóságnak és az üzleti bizalomnak. vissza Nastase a kettős állampolgárságról Népszava 2003. október 1.
