Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-05
9 jelentősen befolyásoló változtatásokat szeretnének elérni a kormányközi konferencián. Ellenzik a nagy sietséget is, amely szerintük a status quonak kedvez. A Biztonsági Tanácshoz benyújtott új amerikai határozattervezet ismét döntés elé állítja az Európai Unió tagállamait: vajon képesek és hajlandóke részt venni Irak gazdasági és politikai újjáépítésében? A külügyminiszterek többsége várhatóan az ülésen is megerősíti: országaik csak akkor készek a segítségnyújtásra, ha az ENSZ valób an központi szerepet kap az iraki műveletekben. A donorállamok és szervezetek szerdán Brüsszelben megtartott tanácskozásán az is kiviláglott, hogy a biztonsági helyzet fokozott óvatosságra inti a potenciális résztvevőket. Javier Solana, az EU külpolitika i főképviselője várhatóan tájékoztatja a huszonöt minisztert közelkeleti körútjának eredményeiről. Brit és holland nyomásra szóba kerül az a javaslat is, amely a palesztin Hamasz politikai szárnyát a terrorista szervezetek listájára száműzné. Erről az elő terjesztésről azonban éppúgy nincs egyetértés a tagállamok között, mint arról az ismét fölmelegített belga tervről, amely a NATOn kívüli, külön főhadiszállás létrehozását kezdeményezi az EU gyorsreagálású erői számára. vissza Már csak az MSZP nem nevezte meg az európai listavezetőt Magyar Hírlap 2003. szeptember 5. Szerző: Joó Hajnalka Kovács László vagy Horn Gyula, Schmitt Pál, Demszky Gábor és Dávid Ibolya. Ôk lesznek minden bizonnyal a pa rlamenti pártok listavezetői az európai parlamenti (EP) választásokon. A pártok közül az MSZP az egyetlen, amely mindeddig nem nevezte meg hivatalosan listavezetőjét a jövő júniusi voksolásra. Az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvény a z ősszel kerül a parlament elé. A brüsszeli mandátumot szerzőknek le kell mondaniuk hazai parlamenti mandátumukról, mivel a két képviselői státus összeférhetetlen. A pártoknak dönteniük kell, hogy tapasztalt jelenlegi parlamenti képviselőket vagy "házon kí vülieket” jelöljenek inkább a listákra. A tavaly egyéni körzetből a T. Házba kerülő és az EPbe bejutó honatyák pótlására ugyanis időközi választásokat kell kiírni. Ha a Brüsszelbe delegált képviselő helyén induló jelölt alulmarad, azzal az MSZPnek csekél y parlamenti többsége, a Fidesznek pedig jelenlegi erős pozíciója kerülne veszélybe. A törvény szerint a listás képviselők helyét az országos listákról kell pótolni, ami a Fidesz esetében újabb nehézségeket okozhat. A párt 2002ben ugyanis közös listát ál lított az MDFfel, a Fidesz egy listás képviselőjének az EPbe történő bejutása így akár újabb parlamenti helyhez juttatná a kisebbik ellenzéki pártot. Bár a Fidesz nemrégiben felmondta korábbi szerződéseit, az MDFes politikusok többsége szerint a két pár tnak tartania kell magát a korábbi megállapodáshoz. A két egykori szövetséges külön készül a júniusi megmérettetésre. Az EPválasztás az MDF számára egyfajta erőpróbának tekinthető. A tét nagy, a népszerûségi lista élvonalába tartozó Dávid Ibolyának húzón évként annyi szavazatot kell összegyûjtenie, hogy a jelenleg egykét százalékon álló pártja elérje a bejutáshoz szükséges öt százalékot. Dávid Ibolya megválasztása esetén sem óhajt Brüsszelben politizálni. A Fidesz listáját Schmitt Pál alelnök vezeti, a l ajstrom további résztvevőiről nincs hír. A párt semmiképpen nem "elfekvő” politikusokat kíván delegálni - mondta Révész Máriusz szóvivő. Ez azt is jelenti, hogy a Fidesz kénytelen lesz "beáldozni” az egyéni körzetből a parlamentbe jutott, az európai felkés zülésben jelentős szerepet vállaló Szájer Józsefet. A parlamenti pártok közül egyedül az MSZP nem nevezte meg listavezetőjét, de mint azt Kovács László pártelnök közölte, ez szeptember közepénél előbb nem is várható. A kormánytöbbség védelmében egyéni list áról bejutott képviselőt nem akarnak jelölni, és mindenképp nyelveket beszélő, fiatal képviselőket indítanának. A szocialisták helyzetét nehezíti, hogy a párt húzónévként szóba jöhető emberei bent ülnek a kormányban. Ennek ellenére egyre többször lehet hal lani arról, hogy Kovács László külügyminiszter vezetheti a listát - bár valószínûleg nem hagyná itt a magyar parlamentet Brüsszelért. A másik mostanában emlegetett esélyes Horn Gyula. Egyes szocialisták ugyanis azzal számolnak, hogy alacsony lesz a részvét el a júniusi választásokon, s a szûkebb szavazóbázist képes lenne mozgósítani a volt miniszterelnök. Ebben az esetben az sem számít, hogy Horn személye amúgy megosztja a hazai belpolitikát.
