Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-04
18 Egyezmény 16. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni." Anélkül, hogy a Kárpátmedencei magyarság jogutódlási problémáiról és követ kezményeiről értekeznék, csupán a 16. szakasz elsődrendűségére utalok vissza! A Magyarázó Jelentés szerint "Az 1978. évi Bécsi Egyezmény az 'államok jogutódlását' úgy határozza meg, mint az egyik állam másik által történő helyettesítését az adott terület n emzetközi kapcsolataiért viselt felelősség tekintetében. … Ezek az elvek vonatkoznak az aláíró államokra, függetlenül attól, hogy jogutód vagy jogelőd államok." Adalékként néhány tisztázó fogalom a Magyarázó Jelentés értelmezésében. – Az állampolgársági jog területén a "jogállamiság" fogalmának relevanciáját az egyes államok alkotmányos és jogi tradícióinak fényében kell látni. Néhány alapvető kritérium: a döntéseket szilárd jogalapon kell hozni, a jogszabályt azzal a céllal kell értelmezni, hogy védelmez ze az állampolgárok jogait és szabadságait, a jogszabályokat abban a szellemben kell értelmezni, amelyben azokat meghozták. – A "valódi és tényleges kapcsolat" kifejezést először a Nemzetközi Bíróság használta a Nottebohmügyben. Ez az érintett személynek az állammal való "lényegi kapcsolatára" utal. Ezért az állampolgársági jog kötelékének összhangban kell állnia az illető személynek az állammal való tényleges kapcsolatával. – "Az érintett személy folyamatos tartózkodási helye" az állami jogutódlás idején, az állami jogutódlással érintett területen vagy a jogelőd állam területén levő folyamatos tartózkodási helyére vonatkozik – A "területi származás" nem vonatkozik a személynek sem az etnikai, sem pedig a társadalmi származására, hanem arra, ahol az illető személy született, ahol szülei vagy nagyszülei születtek, vagy egy feltehetően létező belső állampolgárságra. Ezáltal ez hasonlít a ius soli és a ius sanguinis alapelvek alapján történő állampolgárság megszerzésének eldöntésére alkalmazott feltételekre. " Állampolgárságvesztés" (16. cikkely) nem követelhető meg ott, ahol ez nem lehetséges vagy méltányosan nem követelhető – e bekezdés különösen fontos azokban az államokban, ahol bizonyos esetekben a többes állampolgárságot rendszerint nem engedélyezik. – A "folyamatos tartózkodási hely" kifejezést azért használják, hogy összhangban álljon a "résidece habituelle" francia fogalommal, amelyet az 1963. évi és a jelen Egyezmény, valamint más, közelmúltban készült dokumentum is alkalmaz. Ami pedig a katonai kötele zettség teljesítését illeti, értelmetlenek a riasztgatások. A 21. cikkely (1) bekezdése értelmében "Két vagy több aláíró állam állampolgárságával rendelkező személyeknek csak az egyik aláíró állam iránti katonai kötelezettségüket kell teljesíteniük." Ebben az esetben már valóban szükség van államok közötti megegyez ésre, hiszen a (2) bekezdés szerint "Az (1) bekezdés alkalmazásának módozatait az aláíró államok közötti külön megállapodások határozhatják meg." A Magyarázó Jelentés értelmében a többes állampolgárságú személy katonai kötelezettségeit rendszerint abban az aláíró államban teljesíti, amelyben az illető személy folyamatosan tartózkodik. Ám az ilyen személy szabadon választhat, hogy katonai kötelezettségét egy másik olyan aláíró államban teljesíthesse, amelynek szintén állampolgára, és amelyben van kötelező ka tonai szolgálat. Nyilvánvaló: A kettős- vagy többes állampolgárság intézménye a demokratikus jogállam sajátja. Az állampolgárságra vonatkozó szabályozás az állam saját joga. Az állam saját állampolgáraira vonatkozó belső szabályozását az Európai Állampolg ársági Egyezményt aláíró államoknak el kell fogadniuk. Nincs kötelezettség arra, hogy az állampolgárságot megadó állam azzal az állammal (vagy államokkal) kössön megállapodást, amelynek állampolgára hozzá folyamodott állampolgárságának elnyeréséért. Alapel v, hogy a kettős vagy többes állampolgárság ne járjon a korábbi állampolgárság elvesztésével! Bár az aláíró állam szabadon rendelkezhet e kérdésben, az Egyezmény szelleme és betűje az állampolgárt védi, és a kettős vagy többes állampolgárság intézményének belső jogban való szabályozását sürgeti! A kérdés: nemzeti hovatartozás alapján el lehete nyerni kettős állampolgárságot? Igen! Jogállamokban alkotmány, törvény szabályozza, hogy a nemzethez tartozó személy milyen feltételeknek megfelelően nyeri el a nem zete képviseletét ellátó anyaország állampolgárságát. Spanyolország a határain túlról most vár kb. 1 millió spanyol származásút, hogy megadja a spanyol állampolgárságot! De közelebbi példával is élhetünk: Romániában minden horvát nemzetiségű romániai állam polgár – horvát állampolgár is, és horvát útlevele is van; a moldvai románok tízezrével kapják meg a román állampolgárságot. A romániai 21/1991. sz. Állampolgársági Törvény, amelyet 2000ben módosítottak, és a Hivatalos Közlöny 98. számában újraközöltek, már korábban elismerte a kettős- vagy többes állampolgárságot.
