Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-04
12 státustörvényt. A szomszéd országokban élő kisebbségi magyarok kettős állampolgársága, az egyes személyek és a magyar állam közötti jo gi kötelék demonstratív létrehozatala ennek a második iránynak felel meg. Az elmúlt évtized tapasztalata szerint az elkülönülés politikája nem kínál megoldást a magyar kisebbségek helyzetére. Elvégre ők az előttünk álló évtizedekben is a magyar állam hatá rain kívül élnek majd mindaddig, amíg e határoknak egyáltalán relevanciája lesz. Boldogulásukra csak a többséggel való együttélésben kínálkozik esély. Ebben a helyzetben a magyar államhoz való jogi kötelék megteremtése konfliktusokat gerjeszt, és mindennap os választási kényszert teremt ott, ahol inkább ennek elkerülése volna kívánatos. Ez a probléma is érzékelhető volt már a státustörvény hatályba lépését követően, noha a látványos bukást nem ez, hanem a nemzetközi elutasítás okozta. Hosszú időre szóló, o lcsó vízum A státustörvény bukásával a liberális álláspont igazolódott: a szomszéd országokban élő magyarok helyzetén nem a magyar állam és a kisebbségi magyarok közötti, személyre szóló jogi kötelékkel lehet javítani. Ez volt az, ami zsákutcának bizonyu lt. A szocialistaszabaddemokrata többség által júniusban elfogadott módosítás ezt számolta fel, ezért is beszél a Fidesz - a maga szempontjából joggal - a törvény kiüresítéséről. A kisebbségi magyarok kettős állampolgársága - amivel a szerbiai és ukrajnai magyarok számára a vízumkényszer bevezetésével keletkező problémát próbálják megoldani - ugyanezt jelentené, csak még egyértelmûbben: az eddigi "nemzetpolgárság” helyett nyíltan magyar állampolgárságot, az útlevélre emlékeztető magyarigazolvány helyett ma gát a magyar útlevelet. Vajon ami státustörvényként zsákutcának bizonyult, kettős állampolgárságként járható út lehet? Aligha, de nemcsak - és nem is elsősorban - azért, mert Brüsszelben és Strasbourgban elutasítják, hanem mert nehezítheti integrációjukat abba a társadalomba, amelyben élnek. Annak a célnak - a Magyarországra való szabad beutazásnak, a megélhetést szolgáló határ menti kereskedelemnek és munkavállalásnak - érdekében, amire hivatkozva a kettős állampolgárság kérdését ma felvetik, arra nincs s zükség. Ahhoz csak ingyenes vagy minimális összegû illeték mellett kiállított, hosszú időre és korlátlan számú beutazásra jogosító vízumra van szükség. Ez az, amit a kormánynak a leggyorsabban meg kell oldania. vissza Vízumm egállapodás belátható időn belül Népszava 2003. szeptember 4. Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz a vízumrendszer ügyében SzerbiaMontenegróval és Ukrajnával - közölte a külügyi szóvivő. Tóth Tamás (képünkön) azt mondta: a Külügyminisztérium szerint a magyar javaslat eleget tesz az érintett határon túli magyar közösségek elvárásainak. Hozzátette: a cél az, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyarok elérhető anyagi feltételekkel, a lehető leghosszabb időre vonatkozó és a legtöbb belépést biztosító magy ar vízumhoz juthassanak november elseje után. A szóvivő nem erősítette meg azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a magyar javaslat alapján SzerbiaMontenegró és Ukrajna állampolgárai az új rendszerben tíz euróért öt évre juthatnának korlátlan számú belépést biztosító magyar vízumhoz. Magyarország az európai uniós jogharmonizációnak eleget téve idén november elsejétől vízumkötelezettséget vezet be SzerbiaMontenegróval és Ukrajnával szemben. vissza A nagy alku - Ukrajnai politikai reform HVG 2003. szeptember 4. Ukrajna politikai berendezkedésének gyökeres átalakításáról állapodott meg Leonyid Kucsma elnök a távozását évek óta sürgető ellenzék baloldali szárnyával. Így a jövő ősszel esedékes elnökválasztásnak szinte alig lenne tétje, jelentősen felértékelődne viszont a törvényhozás és a kormányfő szerepe. A hosszú ideig "a politikai barikád eltérő oldalán" álló erők "sajátos történelmi kompromisszumáról" beszélt augusztus 23án a függetlenség kikiáltásának 12. évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen Leonyid Kucsma ukrán államfő. Közölte, kész támogatni azt az alkotmánymódosítási
