Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-04
10 meg a szükséges infrastrukturális feltételek 28 ezer ember fogadásához. Igaz - állapítja meg a szerző is , a minisztereln ök nem zárta ki egy kisebb csoport fogadását. Az IHT emlékeztetett arra is, hogy a The New York Timesszal Bernard Kerik, az iraki belügyminisztériumhoz akkreditált magas rangú amerikai tisztségviselő (aki időközben távozott posztjáról) közölte: a magyar ko rmány engedélyezte a tervet, s az iraki rendőrtanoncok első csoportja négy hónapon belül Magyarországra érkezik. Medgyessy viszont leszögezte, hogy kormánya hivatalosan sosem tárgyalt a tervről Washingtonnal, s az amerikai ötletről a sajtóból szereztek tud omást. Az IHT megjegyzi, hogy Medgyessy népszerûsége alig több mint egyévi kormányzás után enyhén csökkenni kezdett, tehát számára az irakiak magyarországi kiképzésének terve politikai károk kockázatával járhat. A magyarok kis többsége ugyanis ellenzi a sz óban forgó lépést. Mindehhez számításba kell venni néhány ellenzéki politikus arról szóló nyilatkozatát, hogy Magyarország a nemzetközi terrorista akciók célpontjává válhat, ha nagy létszámban képeznek ki iraki rendőrtiszteket az ország területén. vissza Vissza a zsákutcába Magyar Hírlap 2003. szeptember 4. Szerző: Bauer Tamás A Magyarországra való szabad beutazáshoz nincs szükség a kettős állampolgárságra. Ahhoz csak olcsó, hosszú időre és ko rlátlan számú beutazásra jogosító vízumra van szükség. Ez az, amit a kormánynak a leggyorsabban meg kell oldania. Évek óta tudni lehet, hogy Magyarország uniós csatlakozásával vízumkényszert kényszerül bevezetni egyes szomszédaival szemben, s így neheze bbé válhat a Szerbiában és Ukrajnában élő magyarok beutazása. A vajdasági magyar pártok nyomban elő is vették a kettős állampolgárság gondolatát, és markánsan fellép emellett a magyar jobboldal. A kormányoldal politikusai szemmel láthatóan zavarodottan rea gálnak. A kérdés érdemi tárgyalása előtt három megjegyzést indokolt tennünk. Először is fel szokták vetni, hogy ha kormánypártként a Fidesz és az MDF nem vetette fel a kettős állampolgárság kérdését, akkor ellenzékből sem ildomos ezt szorgalmaznia. Ez iga z, de ez nem érdemi válasz a problémára. Másodszor, azok az európai tisztségviselők, akik a státustörvényt elutasították, minden bizonnyal még inkább elutasítanák azt a gondolatot, hogy egyes szomszédos országok magyar nemzetiségû állampolgárai tömegesen é s intézményesen kapjanak magyar állampolgárságot, noha nem szándékoznak Magyarországon letelepedni. Ez azonban nem elégséges ellenérv, hiszen ha az elképzelés helyes, akkor meg kell próbálni elfogadtatni Brüsszelben. Harmadszor, ha a jelenlegi kormány hiva talba lépését követően azonnal hozzálátott volna a jugoszláv és ukrán állampolgárokra vonatkozó kedvező vízumszabályok kialakításához, és ma már minden érintett tudná, hogy szabad magyarországi beutazását nem fenyegeti veszély, a kettős állampolgárság ötle te ilyen módon fel sem merülhetne. A kormány azonban ezt elszerencsétlenkedte, és így most kettős állampolgárságról folyik a vita. Az állam és a polgár jogi kapcsolata Az állampolgárság az állam és a területén élők közötti jogi kapcsolat, amelynek tart alma az, hogy az állam megvédi polgárait, akik viszont megvédik őt (hadkötelezettség). Az állam külföldön is igazolja polgárainak kilétét, és szükség esetén segítséget, védelmet nyújt nekik (útlevél, konzulátusok). Az állam polgára az állam területére bárm ikor beutazhat, ott ingatlant szerezhet, lakhat és munkát vállalhat. Az állampolgár fogalma nem azonos az országlakoséval: az egyes államokban sokfelé élnek tartósan ott letelepedett személyek, akik az államnak nem polgárai (bevándorlók, vendégmunkások), d e ha jövedelmet szereznek, ugyanúgy adófizetők, és szociális ellátásokra is jogosultak. (Alaptalan ezért az aggodalom, hogy a kettős állampolgársággal szociális juttatásokra lennének jogosultak Magyarországon a szomszéd országokban élő magyarok.) Ugyanakko r csak az állam polgárai vehetnek részt a népképviseleti szervek megválasztásában (választójog). Az emberek államok közötti mozgása, valamint a különböző államok polgárai közötti házasságkötés hozza létre a kettős állampolgárságot, melyet azonban az állam ok általában kerülendőnek tartanak. Többnyire elvárják, hogy a különböző állampolgárságú szülők gyermekei a nagykorúság elérésekor válasszanak a kétféle állampolgárság között, bevándorlóktól pedig az új állampolgárság megadásakor rendszerint a
