Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-04
5 foglalt állást, hogy a belgrádi nyilatkozat fenyegeti a régió stabilitását, a múltat és a konfli ktusok szellemét idézi, és visszatérést jelent a térséget erőszakba taszító nacionalista politikához.) A vádakra reagálva Zoran Zivkovic szerb miniszterelnök szerdán a Tanjugnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy kilenc hónappal ezelőtt a szerbiamo ntenegrói parlament elfogadta az államközösség alkotm á nyos alapokmányát. Ennek preambuluma kimondja, hogy az államközösséget Szerbia és Montenegró alko t ja, saját autonóm tartományaival, Vajdasággal és Koszovóval együtt, s ez utóbbi nemzetközi igazgatás ala tt áll a BT idevágó határozatával összhangban. Az alkotmányos alapokmányt az egész világ elfogadta, ráad á sul az alaptörvényhez hasonlóan az ENSZ BT 1244es határozata is az államközösség részeként határozta meg Koszovót - szögezte le Zivkovic. vissza BP0056 4 230 MTIk1013 Benesdekrétumok - kárpótlási követelés az 1945ben államos í tott gyárakért kod: jogalkotás/BELP fk: CZ ld: Prága, 2003. szeptember 4., csütörtök (MTI) - Kárpótlást követelnek a cseh államtól azo knak gyárt u lajdonosoknak és nagyvállalkozóknak a leszármazottai, illetve jogutódai, akiknek gyárait és vállalkozásait a II. világháború után a Benesdekrétumok alapján államosította az akkori csehszlovák rendszer. A cseh sajtóban ezekben a napokban köz ölt írásokból kitűnik, hogy a bíróságoknak a közeljövőben több milliárd koronás vagyonokról kell dönteniük. "Hatalmas vagyonokról van szó. Sokkal nagyobbakról, mint amilyenek a rendszerváltás utáni kárpótlás során kerültek vissza eredeti tulajdonosaikhoz, illetve jogutódj a ikhoz" - állítja Lubos Chalupa jogász. Szerinte leszármazottak nem csak gyárakat, de például az egykori termékek márkáját is visszakövetelik. A Hospodárské Noviny című tekintélyes prágai gazdasági és politikai lap szerint konkrétan azo król a vagyonokról van szó, amelyeket Edvard Benes csehszlovák államfő 1945ben kiadott 100. sorszámot viselő dekrétuma alapján államosítottak. Ez a dokumentum úgy rendelkezik, hogy ha az államosított vagyon nem a németeké, magyaroké vagy kollaboránsoké vo lt - akik vagyonát ellentételezés nélkül elkobozták , akkor azért a tulajdonosnak kárpótlás jár, mégpedig értékpapírokban vagy készpénzben. A kárpótlást legkésőbb hat hónappal azután kell kifizetni, hogy az illető megkapja az erről szóló hivatalos döntést . Számos esetben azonban ez a kárpótlást azonban sohasem fizették ki. A kárpótlás kifizetéséhez szükséges kormányzati vé g rehajtási utasítás pedig 1952ben érvényét veszítette. Az 1989es rendszerváltás utáni kárpótlási törvény a jogorvoslás visszamenőleges határát 1948. február 25ében, a kommunista hatalomátvétel dátumában hat á rozta meg, így az a II. világháború utáni államosításokkal nem foglalkozott. Az új kárpótlási követelések azon alapszanak, hogy a Benesdekrétumok továbbra is részei a cseh jogrendne k, ahogy azt a vezető prágai politikusok állítják. A II. világháború utáni államosítások kérdése azért került az érdeklődés középpontjába, mert az egyik ilyen ügyben már a közeljövőben a legfelsőbb bíróságnak kell ítéletet mondania. Sokan úgy vélik, ho gy a döntés - bármilyen is legyen - precedens értékű lesz, s éles vitákat vált majd ki. Jan Pachl prágai vállalkozó - 1945ig az egyik legnagyobb cseh csokoládégyár, a PrágaModranyban lévő Rupa tulajdonosa volt - jelenleg Kanadában élő jogutódai ugyan is visszakövetelik a gyárat, amelyet 1989 után a cseh állam a külföldi Nestlé és a Danone társaságoknak adott el. A bíróság eddig elutasította követ e lésüket azzal az indokkal, hogy a kereset elévült. Jogászaik azonban azzal érvelnek, hogy követelésük nem é vülhetett el, mert a kárpótlás nagyságáról szóló döntést a család sohasem kapta meg, így az elévülési idő az ő esetükben gyakorlatilag még el sem kezdődött. "Ha nem járunk sikerrel a legfelsőbb bíróságon, akkor panaszunkkal az alkotmánybírósághoz fordulunk , s majd ha kell, akár a Strasbourgban székelő nemzetközi emberi jogi bíróságra is elmegyünk" - nyilatkozta a család egyik jogásza Felix Nevrela. Az 1945ben államosított vagyonok kárpótlását illetően a vezető cseh jogászok véleménye megoszlik. Egyesek szerint az ügyek elévültek, mások szerint meg nem, ahogy azt a Pachl család jogászai is állítják. "Az elévülési határidő egyértelműen a kárpótlás nagyságáról szóló döntés átadásának napján kezdődne, s bizonyítható, hogy ez sok esetben nem történt meg" - h angsúlyozza Lubos Chalupa, aki a Voboril és Bayer textilgyár jogutódait képviseli. "Erkölcsi szempontból minden bizonnyal igazuk van, de tartok attól, hogy jogi úton már elévült a dolog" - jegyezte meg egy másik ismert jogász Oldrich Chodera. Hasonló vélem ényt
