Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-23
10 Mint az várható volt, a legalacsonyabb támogatottsága a csatlakozásnak Máltán volt, ahol csaknem teljes körű részvétel mellett (90 százalék l eadta a szavazatát) jött ki 53,5 százaléknyi igen – jól mutatva a szigetország mindmáig élő megosztottságát a tagság kérdésében. A legnagyobb arányú egyetértés Szlovákiában és Litvániában övezte a kérdést (92 és 91 százalék), szépséghiba, hogy a szavazati jogú szlovákoknak csak alig több mint fele mondott véleményt, míg a litvánok 63 százaléka ment el voksolni. Mindenesetre elmondható, hogy a legnagyobb – szavazatokban megtestesülő – támogatottsága a tagságnak éppen a szkeptikus balti államokban volt, ahol átlagot jóval meghaladó részvétel mellett mondott a nagy többség igent. Egyfajta negatív rekordot Magyarország mondhat magáénak, ahol – a népszavazó kilencek közül egyedül – nem érte el az ötven százalékot se a részvételi arány (45,59 százalék). Cserébe a támogatottság már imponáló: 83 százalék volt. Annak idején bőven akadt politikai és médiamagyarázat az elmaradt voksok nagy arányára. Mára immár Brüsszelben is többnyire az a vélemény, hogy Magyarországon pontosan azért nem jött be a várt átütő eredmény, amiért sokan éppen a magyarokat szerették volna a folyamatot elindító, „példamutató” szavazóknak megtenni. Hogy ugyanis magyar földön a tagság a lakosság nagy többségénél annyira magától értetődő, természetes mód bekövetkező fejleménynek tűnt/tűnik, hogy nem igazán lehetett külön „szavazati izgalmakat” kiváltani az emberek többségéből. (Minderre csupán rájátszottak azok a speciális körülmények – belpolitikai felhangok egyfelől, időzítési problémák másfelől – , amelyek valahol már csak felerősítették az amúg y is meglévő passzivitási hajlamot a szavazók körében.) A tíz leendő csatlakozó tehát ratifikált, és ha kisebb elánnal, de halad a folyamat a tagok körében is. Itt a többség eleve őszre halasztotta az eljárás megkezdését, mindenekelőtt biztosak akarván l enni, hogy tényleg mind a tíz jelölt valóban csatlakozni akaró országgá lépe majd elő. Emellett jó pár kormány az utolsó európai bizottsági jelentést is meg akarta várni a leendő tagtársak felkészültségéről. Emlékezetes, hogy – az 1997 óta menetrend szeri nt érkező őszi országjelentések örökébe lépve – az idén még lesz egy átfogó értékelés, ezúttal azonban nem általában a csatlakozási folyamat alakulásáról, hanem a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséről. S bár azt kevesen gondolják , hogy ha netán valamelyik leendő tag esetében súlyos elmaradásokat mutatna ki a jelentés, akkor ez a csatlakozási szerződés egészének az elutasítását válthatja ki bármelyik tagállamban, ám a jelenség néven nevezése, netán korrigáló, büntetőintézkedések ki látásba helyezése növelheti a folyamat egészének legitimitását a mai EUközvélemény szemében – legalábbis így vélik egyes politikai körökben. Mostantól kezdve tehát durván hét hónap áll rendelkezésre a folyamat lezárására: a mindenki által elfogadott csa tlakozási szerződésnek április végéig kell Rómába érnie – ahol az EUalapokmányokat tartják – , ahhoz, hogy a kitűzött politikai menetrend tartható legyen, és 2004. május 1jétől valóban az unió hatályos, teljes jogú tagjai lehessünk. (Az igazsághoz tartozi k, hogy – nagyon végesetben – még a májust is be lehet áldozni a ratifikációs folyamat lezárására, lévén, hogy az igazi határidőt az európai parlamenti választások megkezdése jelenti, ami csak júniusban esedékes.) Nagyon nagy – uniós szintű, vagy valamely nemzetállami, belpolitikai – válságnak, felfordulásnak kell tehát bekövetkeznie ahhoz, hogy ez ne legyen elég a folyamat kiteljesítéséhez. Ami valahol azt is jelenti, hogy – folytatva az eddigieket – még határozottabban lehet készülni a tagsággal együtt já ró valamennyi jog és kötelesség gyakorlására. Alig több mint fél év múlva jó eséllyel mód is, szükség is lesz mindezen képességek igénybevételére. Immár tényleges tagként. vissza Medgyessy ma tárgy al Bukarestben Népszava 2003. szeptember 23. A kedvezménytörvény módosított változatának romániai alkalmazásáról készül aláírni megállapodást kedden Bukarestben Medgyessy Péter miniszterelnök román kollégájával, Adrian Nastasével. A tárgyalásokon közpon ti téma lesz az aradi Szabadságszobor kérdése is. Idén ez lesz a hatodik találkozó a két ország kormányfői között.
