Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-19
16 A kulcskérdés most az, hogy mennyire lesznek egységesek a „kicsik”. A Benelux államok már a konvent alatt átpártoltak a „nagyokhoz”, Lengyelo rszág hasonlóképpen, az utóbbi időben már Görögország is jelezte, hogy kész komoly változtatás nélkül elfogadni a „nagyok” szája íze szerint elkészített alkotmánytervezetet, s Dánia is óvatosabbá vált, amióta eldöntötte, hogy erről is népszavazást fog tart ani. Ha tovább erodálódik a társaság, akkor egyenként könnyűszerrel bedarálják őket a „nagyok”. Pedig az eurószkepszis ellen fontos lenne megőrizni az állandó magyar jelenlétet a bizottságban. Nemcsak arról van szó, hogy kapcsot jelent a „saját” bizottsá gi tag Brüsszel és Budapest között, hanem arról is, hogy jelentős döntések meghozatalakor vane mindig magyar is a teremben. Ez akkor is fontos, ha a bizottsági tagok elvileg függetlenek saját kormányuktól. Mert csak elvileg. Talán még szimpatikusabb von ása lehet a bizottsági papírnak a kicsik számára az, hogy egyértelműen kiáll az érdemi IGC mellett. A közösséget megalapító hat tagország és NagyBritannia hallani sem akar arról, hogy az októberben elindítandó kormányközi konferencián komoly tárgyalások k ezdődjenek az alkotmánytervezet egyes elemeiről, mondván, a konventben nagy nehezen összeállt csomag felbontása az egész szerkezet szétesésével, az eddig elért vívmányok megsemmisülésével fenyegetne. Ők legszívesebben csak a jóváhagyó szerepét osztanák az IGCre – Romano Prodi bizottsági elnök viszont most úgy fogalmazott, hogy a kormányközi konferenciának „többet kellene tennie, mint rányomni a végső pecsétet az alkotmányra”. A kisebb tagállamok zöme viszont elégedetlen az alkotmánytervezettel, tehát szint én érdemi tárgyalást akar, és ebben a kérdésben már Spanyol- és Lengyelország is melléjük áll, amelyek a tervezet szerint veszítenének a miniszteri tanácsban jövőre életbe lépő, aránytalanul nagy szavazatszámukból. Brüsszel ebben a vitában most egyértelm űen melléjük állt, megerősítve azokat a sztereotípiákat, hogy az unióban a bizottság a kis tagok leghűbb szövetségese. Sőt, a bizottsági megközelítés, illetve az érvrendszer is feltűnően hasonlít a magyar megközelítésre, érvekre. S ez nyilván azért alakult így, mert a kisebb országok tudatosan próbálnak igazodni a bizottság gondolkodásmódjához. Mondván, ez az egyetlen esélyük. vissza Kettős állampolgárság, közoktatási törvény: hitelesített ívek Magy ar Nemzet Online 2003. szeptember 18. 20:13 Hitelesítette a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadását célzó népszavazási, valamint a közoktatási törvény módosítását célzó népi kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek mintapéldányát csütörtöki ü lésén az Országos Választási Bizottság (OVB). A határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyében a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) népszavazási kérdése: "Akarjae, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - ké relmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. paragrafus szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghat ározott egyéb módon igazolja?" A közoktatási törvény módosításával összefüggésben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos népi kezdeményezésének szövege: "Az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg a közoktatási törvény módosít ását abból a célból, hogy ne lehessen a minden munkavállaló számára - így a pedagógus számára is - a Munka törvénykönyvében, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott rendkívüli munkavégzésen kívül a pedagógus számára többletta nítást/többletmunkavégzést a munkáltató által egyoldalúan elrendelni." Az OVB határozatait a Magyar Közlönyben történt közzétételt követő 15 napon belül támadhatja meg bármely magyar állampolgár, illetve szervezet az Alkotmánybíróság előtt - mondta az ül ésen Ficzere Lajos, a bizottság elnöke.
