Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-19
14 Románia már több mint tíz éve - m ondhatni intézményesített keretek között - osztogatja a kettős állampolgárságot a Besszarábiában (Moldovai Köztársaság) és ÉszakBukovinában (Ukrajna) élő románoknak. Pedig a Moldovai Köztársaságban sokáig törvény tiltotta a kettős állampolgárságot. Az 1 991. évi román állampolgársági törvény eddigi alkalmazását elemezve egyértelmű, hogy a jogszabály legfőképpen a moldovai románok megsegítését célozta és célozza, az ő igényeikre épült. Az alapelve és sajátossága az, hogy a XX. század első felében Bukarest fennhatósága alatt lévő területek román lakói alanyi jogon megszerezhessék a román, illetve a kettős állampolgárságot. Ők kiváltságot élveznek a más - például nyugati - államokban élő, román (vagy kettős) állampolgárságot igénylő személyekhez képest. A moldovai románok számára például nem alapkövetelmény a kettős állampolgáráság megszerzéséhez a romániai állandó lakhely és munkahely. Sőt az utóbbi időszakban a Pruton túli románok már úgy is megszerezhetik a románmoldovai kettős állampolgárság okmányait, hogy át sem lépik az országhatárt. Ezt megelőzően is csupán valamelyik határ menti romániai helységig kellett utazniuk. A román állampolgársági törvény ez évi módosítása révén is csak annyi szigorítás történt, hogy feltétel a román nyelv ismerete. Korábba n csupán azt kellett valamilyen okmánnyal igazolni, hogy a kettős állampolgárságot igénylő személy Romániától elszakított területen él, illetve ott született és valamikor román állampolgár volt. Ezt a feltételt rugalmasan kezelték a román hatóságok, az ezr edforduló időszakában a volt román állampolgár moldovai utódai is megszerezhették a moldovairomán kettős állampolgárságot. Ez természetes, hiszen másként csak a 6070 évesek és annál idősebbek nyújthatták volna be kérvényeiket. A kettős állampolgársággal rendelkező moldovaiaknak csak bizonyos hányada igényelt román útlevelet. Romániai jogaikat azonban állampolgári igazolvánnyal (egyfajta "románigazolvány") is gyakorolhatják, például szavazhatnak a választásokon. A Moldovai Köztársaságon belül 1991 óta tö bbféle hatósági viszonyulás volt a román és románmoldovai állampolgárság lakossági igényével szemben. A román testvérállammal a feszültség és a kedélyes hangulat váltakozása jellemezte az utóbbi 1012 évet. De a kettős állampolgárság ügyének lángja sosem aludt ki. A tiltó rendelkezéseket azért foganatosították, mert az elrománosítás és román behatolás veszélyét látták a kettős állampolgárságban. Hosszabbrövidebb ideig hivatalosan szünetelt is a románmoldovai állampolgársági igazolványok vagy román útleve lek kibocsátása, de a folyamatot egészében semmi sem állította meg, legkevésbé az, hogy Romániának eléggé közeli európai uniós csatlakozási álmai vannak. A kettős állampolgárságot tiltó moldovai rendeletet néhány hónapja eltörölték, emiatt valószínűleg t ovább növekszik a kérvényezők száma. A kettős állampolgárság kérdéskörével Erdélyben nyilvánosan legtöbbet foglalkozó Krónika című napilap munkatársainak sikerült nemrég adatokat kapniuk a román belügyminisztériumtól. Eszerint 1991 óta 93902 moldovai szemé ly folyamodott román (vagy kettős) állampolgárságért, 93342 igénylő meg is kapta, s közülük 27253an szereztek román útlevelet. Utóbbiak közül 11507en rendelkeznek vagy rendelkeztek állandó romániai lakhellyel. A 93902es szám hihető, de némelyek szerint fenntartásokkal kezelendő, mert a valós szám sokkal nagyobb is lehet. A nemsokára általános népszavazásra kiírandó új román alkotmány szövege enyhíti a Romániában élő kettős állampolgárok jogainak korábbi korlátozásait, például törlik az alaptörvényből azt az előírást, amely szerint kettős állampolgár nem tölthet be köztisztviselői, közhivatalnoki munkaköröket. Így, ha a romániai magyarok is megszerezhetnék a magyar állampolgárságot, akkor hivatalosan ezért nem érhetné őket többet hátrány. vissza Botos László
