Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-17
7 A szerkesztőségbe a pénteki lapzártáig nem érkezett meg a szóban forgó nyilatkoza t. Zeley telefonon lapunkkal azt közölte: ígéretet kapott rá, hogy a hét végén elküldik. Ez így is történt. Vasárnap délután LLNL Directors office faxazonosítóval, Rozsnyai Balázs elméleti fizikus, az LLNL nyugdíjas munkatársa kézzel aláírt kísérőlevelével megkaptuk az angol nyelvű nyilatkozatot. Zeley László mellékelte a Teller Ede által aláírt névjegykártyát, amely Zeley szerint az atomtudós jóváhagyását jelentette. Ő határozottan állította, hogy a telefonbeszélgetések során abban állapodtak meg: a tudós levélben aláírt névjegykártyákat küld majd részben kettejük közös könyvének dedikálásaként, másrészt ezzel jelzi: az egyeztetett politikai nyilatkozat tartalmával egyetért. Ezt a levelet küldte Teller magyar kisegítője a névjegyekkel Szerkesztőségünk sz ámára az írás hitelességét Zeley nyilatkozata, valamint az intézet faxáról kapott levél, illetve Rozsnyai sorai igazolták, aki a következőket írta: „Az angol nyelvű cikket próbáltam egy kissé javítani. Nem tudom, Dr. Teller (sajnos pár nap előtt elhunyt) egy angol vagy magyar eredetit küldött el?” gy tűnt tehát, hogy Rozsnyai tényként kezelte Teller Ede jóváhagyását, ami számunkra is ezt jelentette. Az ellenőrzéshez tartozott, hogy washingtoni tudósítónk érdeklődött Teller legutóbbi megnyilvánulásainak ta rtalmáról. Kiderült, hogy a tudós a halála előtti hetekben magánbeszélgetések során szinte csak Magyarországról érdeklődött, s egy konkrét esetben hangoztatta azt a véleményét, hogy helyteleníti a Fidesz Amerikával kapcsolatos magatartását. A Teller Ede é s Zeley László között zajló párbeszéd tényét az MTInek nyilatkozva közvetve megerősítette az atomtudós magyar segítője. Grigory N. Margit elmondta: a tudóst szeptember elején arra kérte Zeley László, hogy írjon cikket a Népszabadságba a magyar politikai h elyzetről. (Erről akkor a riporter a szerkesztőséget nem értesítette.) Teller Ede a kérést el akarta utasítani azzal az érvvel, hogy nincs hozzá kellő ismerete a magyarországi belpolitikáról. A választ szeptember 5én le is diktálta. Grigory N. Margit a le velet hazavitte, hogy legépelje, de a professzort ért szélütés, majd halála miatt aláíratni és elküldeni már nem tudta. Elmondása szerint Zeley László mintegy húsz aláírt névjegyet kért és kapott a professzor nevében ajándékba szánt könyvekhez dedikáció he lyett. Grigory N. Margit azt nyilatkozta, hogy csak Teller korábbi névjegykártyái voltak a lakásban, ezért azokat küldte el. Grigory N. Margit lapunknak megismételte: a levél hamisítvány, és bár ő személy szerint nem ismeri Zeleyt, de a történtek alapján nagyon rossz a véleménye róla. Teller utolsó, Zeleynek szóló, de már el nem küldött levelének részleteit nem akarta felfedni, mivel az idős tudósnak már nem volt módja jóváhagyni a végleges változatot. Azt viszont megerősítette, hogy Teller támogatta Szadd ám Huszein eltávolítását a hatalomból, és üdvözölte, hogy Magyarország is részt vesz az iraki erőfeszítésben. Erről – a Fidesz álláspontjától eltérő véleményéről – Orbán Viktor is tudott, mert, mint Grigory N. Margit közölte, Teller Ede ezt egy neki küldöt t levélben ki is fejtette. Amit az előzményekről tudni kell: Zeley Lászlótól megkaptuk a Tellerrel, illetve a titkárnőjével folytatott levelezését. Ebből kiderül: Zeley július 3án és 4én is magyar nyelvű faxot küldött a professzornak, amelyben: 1. meg adja a Miniszterelnöki Hivatal faxát, ahová Teller később elküldte Medgyessy Péternek szóló személyes meghívását. (Teller a meghívóban „közös barátunk”ként említi Zeleyt.); 2. beszámol Tellernek közös könyvük magyarországi forgalmazásáról; 3. Teller kér ésére kifejti nézeteit a hazai belpolitikai viszonyokról. Zeley szerint e levél nyomán augusztus folyamán több alkalommal is beszélnek a magyarországi viszonyokról, s ezek végeredménye lesz az a nyilatkozat, amelynek tartalmáról megállapodnak. De – Zeley
