Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-12
8 - Az 1989es új alkotmány lényegét tekintve végleges, nem tekinthető átmenetinek és ezért nem lehet újabb alaptörvényt alkotni. Ezt Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke jelentette ki a kétnapos konferencia első napján. Úgy vélte, minden még további tennivaló egyszerű alkotmánymódosítással is elvégezhet ő, új alkotmány létrehozásnak nincs értelme. Véleménye szerint a rendszerváltozáskor teljesen új alkotmány keletkezett, nem állapítható meg semmiféle folytonosság. Ha valahova kötődik az alaptörvény, akkor az az 1946os alkotmánytörvény. Elmondta, hogy 198 9ben az alkotmány esetében egy "identitásváltás" volt a korábbival szemben, amin túllépni már nem lehet, s ezen túl tulajdonképpen minden "politikai játék". Kis János filozófus, a Central European University tanára egyetértett Sólyom Lászlóval abban, hog y véglegesnek tekinthető a jelenlegi alkotmány és méltó a megőrzésre. Sőt, Kis János szerint kockázatos az új alkotmány létrehozásának szükségességéről beszélni, ha ugyanis a próbálkozás elbukik - ami nagyon valószínű - az tovább csökkenti a közvélemény a bizalmát a jelenlegi alaptörvény iránt, amely egyébként is megerősítésre szorul. A filozófus leszögezte azt is, hogy Magyarország uniós csatlakozása nem hátrány alkotmányozási szempontból. Ő - mint mondta - még mindig a konzervatív alkotmányozás híve. Szük ség lenne szerinte egy nagy szimbolikus gesztussal szentesíteni az alkotmányt és ez alatt nem az alaptörvény "átszámozását" érti. A pártoktól olyan gesztust várna, amely szimbolizálja azt, hogy ők lojálisak az alkotmányhoz és nem csak kijátsszák azt. Vagyi s biztossá kell tenni az alaptörvény ma még bizonytalan státuszát. Ezzel lezárni a rendszerváltás idején tartott kerekasztal tárgyalásokon végbement alkotmányozást. Erre azonban kevés esélyt lát a filozófus. Egyrészt mert a mai képviselők tekintélye igen a lacsony. Ráadásul a képviselők egymást sem fogadják el alkotmányozónak és nem együtt akarnak egy közös művet létrehozni. A teendő így jelen helyzetben nem más, mint nyilvánosan gondolkodni, és állást foglalni az ellen, hogy most egy új alkotmány "csináljan ak", még akkor is ennek viszonylag csekély a kockázata - mondta Kis János. vissza Szerződések kényszerpályája − Interjú Bársony Andrással, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkárával Ma gyarország csak 2004 májusától vethetné fel az Európai Unióban az állampolgársági rendszer megváltoztatását – jelentette ki lapunknak Bársony András. A magyar külügyi államtitkár szerint addig nem időszerű a kérdés tárgyalása. – A Magyar Külügyminisztéri um szakértői szinten elemzi a kettős állampolgárság európai gyakorlatát. Hol tart az elemzés? – Elkészült a 15 európai uniós és a 9 velünk együtt csatlakozó ország erre vonatkozó jogszabályainak összesítése. Ebből máris kitűnik: az illető országokban vane kettős állampolgárság, és ha igen, milyen módon szerezhető ez meg. Elemeztük a bennünket körülvevő országok gyakorlatát is. Hozzá kell tennem, Magyarország nem tekinthet el attól a ténytől, hogy az uniós csatlakozási szerződéssel kötelezettségeket vállal t. A csatlakozás folyamatában hátrább álló országokat ilyen kötelezettségek még nem kötik. Az egyes országok megengedőbb gyakorlata nagyon érdekes, de az eltérő jogkörnyezet miatt nem föltétlenül példamutató Magyarország számára. – Az elmúlt hetekben a ko rmány tisztségviselői eltérő válaszokat adtak az állampolgárság kérdésére. Kovács László külügyminiszter gyermeteg dolognak tartotta az igényt, Szabó Vilmos államtitkár viszont többször is nemzeti ügynek titulálta. Időbeli fejlődést jeleznek ezek a vélemén yek, vagy csak azt jelzik, hogy nem alakult ki egységes álláspont a kormányon belül? – Sem egyik, sem másik. A kettős állampolgárságra vonatkozó igény megfogalmazása egyszerre volt tárgyszerűtlen és információhiányt tükröző. Amikor valaki bedobta a köztud atba, hogy kettős állampolgárságot kell adni a határon túli magyaroknak, azt az információs alapot sugallta, mintha a magyar jogban nem létezne a kettős állampolgárság. Márpedig ez létező intézmény. Ha az igénylő nem részletezi, hogy milyen feltételek mell ett kívánja ezt, nem lehet a dologban érdemi vitát folytatni. – Az mindenképpen kiderült, hogy a vajdasági magyarok a szülőföldjükön maradva szeretnék megszerezni a magyar állampolgárságot.
