Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-02
8 cs upán politikai manővernek tartja, és nem olyan komoly kérdésnek, amelyet európai szinten napirendre kellene tűzni. Megoldásra váró problémák persze maradnak: ezek között a parlamenti közgyűlés elnöke elsőként a romákkal szembeni diszkriminációt említette, Magyarországon és az ET más tagállamaiban egyaránt. Kisebbségi gondok pedig nemcsak Európa keleti felében léteznek, hanem olyan régi demokráciákban is, mint NagyBritannia, Franciaország vagy Spanyolország – fogalmazott Schieder. Elismerte, hogy az emberi jogok tiszteletben tartását jogilag már az ETtagság is garantálja, a gyakorlatban azonban az Európai Unióba bekerülés még erősebb garanciát nyújt, hiszen ott még több intézmény felügyeli a tagországokban történteket. vissza EUígéret: átjárható kishatár - A magyar gyakorlathoz hasonlít a bizottsági törvényjavaslat Világgazdaság [20030902] Szerző: Fóris György Az eddigi magyar kishatárforgalmi gyakorlathoz hasonló könnyítés engedélyezését kezdeményezi az a jogszabályjavas lat, amelyet az Európai Bizottság a napokban terjesztett be a tagországoknak. A csatlakozási tárgyalások idején sokáig úgy tűnt, hogy az EUtagsággal és a szigorú, Schengentípusú közösségi határvédelem átvételével végképp bealkonyult a szomszédos országo kkal létezett kishatárforgalomnak. A jelek szerint azonban a tagjelölti jelzések nem maradtak hatástalanok, és miként az Európai Bizottság hétfői bejelentéséből kitűnik, a rezsim megszüntetése helyett jó eséllyel annak egységes, közösségi szabályozására le het majd számítani a taggá válás után. A javaslat voltaképpen kettős. Külön csomag foglalkozik a Schengenhez tartozó, illetve az abban még nem teljes joggal részt vevő (régi és új) tagországok közti szabályozást. Egy másik javaslat foglalja keretbe a har madik országok felé lehetséges rezsimet. Ez utóbbi esetében is különbséget tesznek EUvízumköteles és vízummentes szomszédok között. (Magyar szempontból az előbbiek közé tartozik majd Szerbia és Ukrajna, az utóbbiakhoz Románia és Horvátország.) Mindkét esetre igaz, hogy a jogszabály sok tekintetben jelentős mozgásszabadságot hagy az egyes tagországok számára a konkrét értelmezéshez. Közös vonás mindenesetre, hogy a leendő jogszabály a határtól számított maximális 50 kilométeres mélységben kész „kishatá rban” gondolkodni, nem kizárva ugyanakkor, hogy valamely tagország egyes határszakaszokon – vagy akár mindvégig – ennél is szűkebb sávot határozzon meg. Kötött szempont, hogy nem elég pusztán ebben a „kishatársávban” lakni: a jogosultsághoz igazolni kell t udni további – rendszeres átjárást legitimizáló – tényezőt (családi kapcsolatok, határon túli tulajdon stb.). Ennek pontos körét, igazolásának és számonkérésének módját azonban már az egyes országok – részben a kétoldalú egyezmények keretében – maguk s zabályozzák. A határátlépés gyakorisága maximum annyi lehet, hogy a „szomszédban” töltött „nettó” idő félévente nem tesz ki negyed esztendőnél többet, illetve egyhuzamban nem lehet hét napnál tovább ott tartózkodni. Magyar szempontból különösen fontos al kotóelem, hogy lehetővé teszi kishatárforgalmi „kapuk” felállítását a meglévő határállomásokon is, de a meglévő határátlépőktől függetlenül is, ahol ezt a helyi körülmények ésszerűvé és szükségessé teszik. Vízumköteles szomszédok esetében a kishatárátlépés hez – amúgy továbbra is a Schengennormákhoz illeszkedő – „kishatárvízumot” adhatnak ki, amelynek érvényessége 1 – 5 évig tarthat, a „normál vízum” díjszabásánál kedvezőbb áron, illetve évente ingyenesen megújítható. A bizottsági javaslat most tagországok, v alamint – konzultációra – az Európai Parlament elé kerül. Brüsszelben azt szeretnék, ha az új jogszabály a jövő évi bővítés idejére már életbe lépne. vissza Prágai egyeztetés konvent után
