Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-11
14 Mesic történelmi látogatása alkalmával megbeszélést folytatott a szerbmontenegrói parlament elnökével, Dragoljub Micsunoviccsal, Natasa Micsics megbízott szerb elnökasszonnyal, valamint Zoran Zsivkovics szerb kormányfővel. vissza "Az EU olyan, mint az Isten: innen nem látszik" - Erős Viktor közgazdász, a ro mán értékpapírfelügyelet vezetőségének tagja HVG 2003. szeptember 11. Riporter: Irházi János Két éve próbáljuk a romániai tőzsdék világából kisöpörni a szemetet, s a piacok lassan talán megtisztulnak - állítja Erős Viktor (65 éves), a bukaresti Értékpapí rpiaci Nemzeti Bizottság tagja. A pénzügyi felügyelő úgy véli, a státustörvény a romániai magyarok elvándorlását segíti elő. HVG: A román értékpapírpiaci felügyeletet több sajtótámadás éri, főleg a brókercégek visszaélései miatt. Előfordulte, hogy ugy anúgy "elnéztek" valamit, mint a magyar hatóság korábban a Postabank- vagy újabban a K&Hügyben? E. V.: Mi 2001 nyarától próbáljuk kiseperni a piacról a szemetet. Ez részben sikerült is. Megcsíptük például a Gelsor befektetői csoportot, amely a felszínen tiszta ügyleteket végzett, ám helyette a vidéki vagy a kis bukaresti brókercégek végezték el a piszkos munkát. Hadd említsek egy példát, hogyan is működött! Néhány éve egy repülőgépüzemanyagot gyártó cég vételi ajánlatot tett a kisrészvényeseknek. Brókere k járták a falvakat, és táskából fizetve, névértéken megvették a János bácsik és Mari nénik értékpapírjait, amelyeket a kilencvenes évek első felében, a kuponos privatizáció éveiben - amikor az állami vállalatok részvényeinek egynegyedét felkínálták a lako sságnak - ingyen kaptak meg. A részvény már csupán a névértékének a töredékét érte, mindenki örült, hogy ennél többért szabadulhatott meg tőle. Csakhogy a brókerek azt elfelejtették megemlíteni, hogy a cég időközben tőkét emelt, s egy értékpapír már nem ne gyven, hanem nyolcvan részvényt ér. A brókerek a felvásárlást bejegyezték a vidéki fiókoknál, s a papírok Bukarestben landoltak a Gelsornál. Azóta tilos táskából fizetni... HVG: A felügyelet a napokban lekérte a brókercégektől a kisiklásokért megbüntetett ek névsorát. Mit várnak ettől? E. V.: Gyakran előfordul, hogy a piacon belső, bizalmas értesülésre alapozva kereskednek a részvényekkel. Egy "hírért" itt kemény pénzeket fizetnek, a brókerek olykor összejátszanak a vételre kiszemelt vállalat vezetőivel. E gyébként most folyik a brókerek újbóli vizsgáztatása is, s szeretnénk bevezetni, hogy kéthárom büntetés után a megbírságolt személyt végképp kizárjuk a piacról. A két évvel ezelőtti, katasztrofális helyzethez képest valamelyest jobban állunk. HVG: Az EU 2002es országjelentésében megrótta Romániát a három - értékpapírpiaci, biztosítási és banki - felügyelet munkájának hiányosságaiért. Mi volt ennek az alapja? E. V.: A rendszernek valóban voltak hiányosságai. A felügyeletek között az információk átadása, egyáltalán a rendszeres kommunikáció csak idén április óta kötelező. Mondok egy korábbi példát: mire az értékpapírfelügyelet megtudta, hogy a brassói székhelyű Banca Romana de Scont 100 millió dollárt tüntetett el az egyik legnagyobb biztosítótársaság, a z Astra folyószámlájáról, az igazgatót már le is tartóztatták. Remélem, a jövőben Románia is egyesíti a felügyeleteket, mert ha a bankok megjelennek a tőzsdén, még több lesz a veszélyforrás: meddig ellenőrizhet a mi felügyeletünk, hol kezdődik a banktitok? Kik láthatnak bele a banki tranzakciókba, és kik nem? Mert ezek sikamlós, pénzmosási trükkökre alkalmas területek. Ugyanakkor: ha fél év alatt sikerül beüzemelni a tranzakciók online ellenőrzésére az új információs rendszert, bármikor közbeavatkozhatunk, nem kell megvárnunk a napi tőzsdei jelentéseket. HVG: Romániában két tőzsde is van: az egyik a Bukaresti Értéktőzsde, amelyen a 114 társaság együttes tőkeértéke 2,56 milliárd euró. A másik az elektronikus tőzsde, a Rasdaq, amelynek 4 ezer szereplőjénél e z
