Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-09
Országos szinten 128 ezer igénylést nyújtottak be, s a kezelők ez idáig nyolcezer ingatlan esetében hoztak döntést, amelyek 80 százalékából nyilvánvalóan per lesz, hiszen ki bolond vis szavenni a fáskamrát és a vécét, ám a házát nem. A perek során a bíróságok általában a kezelők javára döntenek. A román politikusok egymást túllicitálva ijesztgetik a népet, hogy amennyiben a volt tulajdonosok nem nyugszanak, az állam csődbe jut. Hiszen b ecslések szerint tízmilliárd dollárnál is nagyobb a piaci értéke az egykor elkobzott, s mostanság visszakért ingatlanoknak. Pedig állítólag csak valamivel több mint a felét kérték vissza az egykor elcsaklizott épületeknek, telkeknek. Maria Theodoru, a vol t tulajdonosok érdekvédelmi szervezetének bukaresti elnöke azt állítja, hogy a román restitúció fő akadálya az, hogy a legszebb bukaresti villákat, amelyek jelenlegi piaci értéke százezer és félmillió euró között mozog, az egykori párt- és titkosszolgálati nómenklatúra tagjai szerezték meg bérleményként 1989 után, s azokat 1995ben kétháromezer dollárnyi lejért meg is vásárolták. S ezek a személyek nem kívánnak lemondani „jogos tulajdonaikról”. Ion Iliescu államfő szerint az egész restitúciót újra kell go ndolni. Az államelnök nemrég az egyik tévéadón fejtette ki, hogy példaképként Magyarországot kell venni, ahol semmit sem adtak vissza, s a kárpótlás is korlátozott mértékű volt. A román jogászok azonban tisztán látják, hogy amennyiben Románia nem változta t jelenlegi gyakorlatán, s az államosított ingatlanokat nem adja vissza a jogos tulajdonosoknak, nemsokára a strasbourgi Emberjogi Bíróság asztalára akár további százezer ilyen kereset kerülhet. Több ezer keresetet nyújtottak már be Strasbourgba a román á llam ellen a volt tulajdonosok. Azt kifogás olták, hogy a román állam esetükben a tulajdonhoz való jogot nem tartja tiszteletben. A nemzetközi bíróság már számtalan esetben hozott döntést, s az Románia számára eddig mindig kedvezőtlen volt. A döntések értelmében a román államnak azonnal vissza kell szolgáltatnia a szóban forgó ingatlant, vagy pedig borsos kártérítést kell fizetnie. vissza Nagy Európa vagy Kis Európa? - Demokrácia vagy geopolitika, avagy az európai politikus kellő bölcsességéről Népszabadság • 2003. augu sztus 9. • Szerző: Konrád György, Dunai Péter Nőni vagy kisebbedni, nyílni vagy zárkózni. Nagy Európa gazdaságijogi valóság, Kis Európa geopolitikai nosztalgia. Nagy Európát lehet intézményesíteni, világos logikája van. Kis Európa romantikus esszé, bezár kózó regionalizmus és megvalósíthatatlan terv, ha csak a nem is olyan nagyon kemény magországok fel nem mondják az Európai Uniót, amelynek jövője éppen a tágulásban van, ellentétben a szűkülés vágyával, ami elerőtlenedéshez és felbomláshoz vezet. Európa megosztása hosszú és dicstelen múltra tekinthet vissza. Aki Európán belüli tengelyről beszél, megfeledkezett a második világháborúról. A redukció végén még jó, ha csak békés nemzetállamokra esünk szét. Önmagáról kiállított szegénységi bizonyítvány lenne, ha az imaginárius mag az Amerikaellenességben keresné mélyEurópa identitását. Nem a mag a kérdés, hanem a demokrácia. A Kis Európa mint program az európai dezintegráció stratégiája. Megértem a benne rejlő nosztalgiát, de nekem mégis úgy rémlik, hogy a b onni köztársaság intimitását nem lehet eltenni, mint egy befőttet. Jobbnak tartom az eredeti elgondolást, az előrehaladó európai integrációról az emberi jogok és a pluralizmus tiszteletének a jegyében. Európai Unió csak azért tud létezni, mert önkéntes tá rsulás, a szerződéses viszony szabad tárgyaló feleket feltételez. A versengő európai nemzetállamok birodalmi kísérletei mind a tegnap történetei. Európa új típusú nemzetté válik, és ez a demokráciának köszönhető.
