Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-07
18 A második világháború utáni időszakban amúgy is divat lett a többes állampolgárság eseteinek csökkentése . Az Európa Tanács 1963ban e tárgyban tagjainak készített egyezménye kifejezetten szorgalmazta, hogy az új állampolgárságot megszerzők veszítsék el az eredetit. Bár Magyarország nem volt részese ennek az egyezménynek, 1957 után sorra kötött kétoldalú szer ződéseket a szocialista országokkal a kettős állampo lgárság kizárásáról, ami nem utolsósorban a status quo fenntartását is szolgálta. A nyugati államokkal ilye smire nem került sor, így arrafelé jóval többen szerezhettek efféle, az akkori hivatalos magyar p olitika (és nemzetközi jog) által nemkívánatosnak tartott jogi státust. Sőt. Mivel a befogadó államok általában a szül etési hely alapján osztogatják a polgárjogot, Magyarország pedig következetesen ragaszkodott a származási elvhez, így elvben és gyakorlatb an (például az USAban) egyre több, magyar emigráns szülőktől származó vált kettős állampolgárrá. Még ha sokuknak nincs is erről tudomása. Magyarországon ugyanis - ha kérné - minden további nélkül megállapítanák idetartozását. Az Európai Unióban egyébként nemigen foglalkoznak e témával. Az 1992es maastrichti szerződés bev ezette az uniós állampolgár fogalmát, ám ez önmagában nem ad külön jogosítványokat, hiszen a tagállamok polgárai tartoznak ide. Egyébiránt a kontinensen az Európa Tanács 1997es, az állam polgárságról szóló Európai Egyezményének az iránymutatása a mérvadó, amely a korábbival ellentétben - elsősorban a 20. század második felében kialakult, nemzetek közti mobilitásra hivatkozva - megengedhetőnek tartja több állam polgárjogának egyidejű birtok lását. Pontosabban mondva: az országokra bízza a polgárjoghalmozás engedélyezését. Ám olyan országokban is engedélyezni kell a születéssel vagy a házasságkötéssel automat ikusan létrejövő kettős állampolgárságot, ahol amúgy azt nem tartják megengedhetőnek. Ez vonatkozik Ausztria és Németország mellett például a skandináv országok többségére, ahol nem tám ogatják a polgárjoghalmozást. Németországban egyébként, bár a származási elv alapján honosítanak valakit, az úgynevezett népi németek (erdélyi szászok, magy arországi svábok, volgai németek) csak áttelepülésük után - igaz, akkor könnyített eljárással - kaphatnak állampolgárságot, miközben az eredetiről többnyire le kell mondaniuk. Ausztria sem adta meg az osztrák állampolgárságot az első világháború után DélT irolban rekedt német ajkú kisebbségnek, hanem az 1946ban aláírt nemzetközi egyezmény alapján biztosított aut onómiájukat igyekszik egyengetni. Ezzel ellentétben van, ahol kifejezetten bátorítják a kettős státusok létr ejöttét. Az utóbbi időben az USAba ván dorolt mexikóiak körében például anyaországuk kifejezetten ka mpányt folytat eredeti állampolgárságuk visszaszerzése érdekében. Az Ukrajna és Moldova területére szakadt románok számára pedig az utóbbi évtizedben tulajdonképpen formaság volt az anyaország po lgárává is válni. Az egykori nagy gyarmattartók országaiban egyébként nem is a kettős, hanem a szimpla polgárjog megsze rzése az igazi kérdés - ami a hajdani alattvalók számára egyébként általában jelentősen meg van könnyítve. A második világháború előtt a polgárjoggal az eg ész birodalom területén bőkezűen bánó NagyBritanniában például meglehetősen bonyolult, többszintű polgári státust vezettek be az országot ellepni igyekvő gyarm atosítottak számára. Igaz, ha egyszer már bejutottak a szigetország területére, és ott eltöltött ek bizonyos időt, akkor már könnyebb a "honosodás". Franciaországban nem ennyire bonyolult szisztémával ugyan, de h asonlóképpen könnyített művelet a hajdani gyarmatok lakóinak honosítása. Például nekik másoknál jóval kevesebb időt kell eltölteniük az orszá gban a polgárjog megszerzése előtt. A nemrégiben a délvidéki magyarok és a hazai ellenzék képviselői (HVG, 2003. június 14.) által egy sz abadkai találkozón felvetett, praktikusan az EUba történő vízummentes közlekedést célzó kettős polgárjog - mondják az ellenzők - azért lenne aggályos, mivel ez ellentmondana a még mindig hatályban lévő (trianoni és párizsi) nemzetközi békeszerződéseknek. A magyar állampolgárságukat akkor elveszítettek és leszárm azottaik részére ugyanis a máig érvényes nemzetközi szerződé sek ellenére kellene visszaszolgáltatni magya rországi jogaikat. Az erre leginkább hasonlító nemzetközi példa Olaszországé, ahol 1992ben és 2000ben is hoztak olyan törvényeket, amelyek alapján a hajdanán a Monarchiához tartozó, illetve az 1947 után Jug osz láviához csatolt területeken korábban születettek és leszármazottaik kaphatnak olasz állampolgárságot is. Bár a jugoszláv utódállamokkal arról még nem sikerült megállapodniuk, hogy mindez érvényes legyen az
