Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-07
12 Az Európai Unió Tanácsa - szemben a közösségi ügyekért felelős, tehát szupranacionális bizottsággal - a tagállamok érdekképviseleti intézménye, tagjai az egyes országok szakminiszterei. Enne k megfelelően van például Pénzügyminiszterek illetve Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa. A tagállamok külügyminisztereinek tanácsa - amelyet Általános Ügyek Tanácsának szoktak nevezni - külön kategóriát képvisel, hiszen a többi miniszteri tanács fellebbvit eli fóruma. Érthető hát, hogy a tanács üléseit megkülönböztetett figyelem kíséri. Így volt ez az elmúlt heti találkozón is, ahol hazánkat Juhász Endre i ntegrációért felelős tárca nélküli miniszter képviselte. (Az ülés menetét az újságírók kivetítővásznon k öve thették, legalábbis azt, ami rájuk tartozott.) Juhász Endre - a nyilvános ülések szokásos protokolláris hangnemétől eltérő módon - az olasz elnökség programjának méltatása helyett tételesen sorolta azokat a területeket, amelyeken hazánk szeretne érdemi előrelépéseket látni. Beszédét azzal kezdte, hogy noha örülnünk kellene, hogy szavazati jog nélkül ugyan, megfigyelőként a jövőre belépő tíz új ország képviselője is részt vehet a tanács ülésein, ám az nem elege ndő, hogy csupán tudomásul vegyék jelenlétünk et, és meghallgassák hozzászólásainkat - jobb lenne, ha v é- leményünket figyelembe is vennék. Ezzel ugyanis későbbi komplikációkat már most, a korai szakaszban el lehetne kerülni. Egyben az is elkerülhető lenne, hogy a most belépő tagországok úgynevezett "k ülön eljárás" keretében ve ssék fel problémáikat. Az EU és a tagjelölt országok közötti társulási megállapodás lehetővé teszi ugyanis, hogy úgynevezett interim eljárás keretében a készülő jogszabályokkal kapcsolatosan felvethessük kifogás ainkat, sőt, azt is , hogy ezek alól felmentésünket kérjük. Hazánk például ehhez az eljáráshoz folyamodott a kiotói protokoll uniós változatának esetében. Az Európai Parlament által jóváhagyott jogszabály értelmében a nehézipari létesítmények 2005től kezdődően szennye- zőkvót ákat kapnak, amelyek túllépéséért büntetést kell fizetniük. A kvóta felső határát el nem érő cégek pedig a piacon szabadon értékesíthetik a kvóta és a tényleges kibocsátás közötti különbséget. Magyarország úgy ítélte meg: gazdasági szempontból káros lehet , hogy a kiotói vállalásokat teljesítő új tagországok most a kvótákkal folytatott kereskedelem olcsó piacává váljanak. Ugyanakkor a rendszert iga zságtalannak tartjuk a kvóták elosztása miatt is. Ezért az interim eljárás keretében arra kértük az EUt, hogy 2006ig kimaradhassunk az üvegházhatást előidéző gázok uniós kereskedelméből. A román lapok túlreagálták Juhász Endre felvetését Juhász Endre még egy témát hozott szóba, ami Bukarestben igen negatív visszhangot keltett. Nehezménye zte, hogy a Romániáv al folyó csatlakozási tárgyalásokról egyáltalán nem informálnak bennünket, holott h azánkat közvetlenül is érinti ez a kérdés. Újságírók kérdésére Juhász Endre megerősítette: nem arról van szó, hogy hazánk bármilyen formában ak adályokat szeretne gördíteni a csatlakozás útjába vagy olyan kérdéseket kívánna felvetni, amelyek megoldása nehezítené a tárgyalások folyamatát. Éppen ellenkezőleg: számos olyan ügy van - például a határátkelőkre vonatkozó terveké vagy a határőrizeté , amelyre megoldást kell találni, és ha erre nem tudjuk az unió f igyelmét most felhívni, később kell szembesülni a problémákkal. A koppenhágai megállapodás voltaképpen nem teszi lehetővé, hogy valamely ország beleszóljon egy másik ország csatlakozásának folyamatába. Az elnökséget betöltő olasz külügyminiszter, Franco Frattini viszont felvetette azt a lehetőséget, hogy "tágabb teret engedjenek e folyamatok esetében az érintett országoknak", és Juhász Endre élni is kívánt ezzel a lehetőséggel. Az olasz külügyminisztert nem lepte meg a kérés , a t anácsülést követő sajtótájékoztatóján ő maga jelentette be, hogy "az ilyen felvetéseknek jogos az alapjuk", és ígéretet tett arra, hogy a csatlakozó országokat informálni fogják a tárgyalások menetéről, sőt, megvizsgá lják, milyen formában vonhatják be őket a tárgyalásokba. A román lapok jócskán túlreagálták Juhász Endre felvetését, ijedelmük régi negatív reflexeken alapult. E nnek ellenére lehetséges, hogy a román közvélemény megnyugtatására a kérdést az olasz elnökség egy időre
