Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-05
4 "Ha Magyarország úgy döntene, hogy kettős állampolgárságot biztosít a vajdasági magyaroknak, akkor a taggá válás után újra kellene nyitnia az EUval a csatlakozási tárgyalások során kötött megállapodást a bel- és igazságügyi együttműködésről" - mondta a nemzetközi jogász. Kardos Gábor úgy vélte, "erősen kérdéses", hogy az unió mit szólna, ha Magyarország előállna a kettős állampolgárság kiterjesztésére vonatkozó kéréssel. Szerinte könnyen elképzelhető, hogy az EU azt mondaná, nem szeretné munkaerőpiacára korlátlanul beengedni az így magyar állampolgársághoz jutó embereket, tehát a magyar államnak különbséget kellene ten nie magyarországi és vajdasági magyarok állampolgársága között. "Ez egyfajta korlátozott állampolgárság lehetne, ami azt jelenthetné, hogy a vajdasági magyarok mozgása csak a magyar állam területére válhatna szabaddá, az EU többi tagállama irányában az onban nem" - fogalmazott a nemzetközi jogász. A vajdasági magyarok így nem élvezhetnék az uniós jogból eredő különböző lehetőségeket. Az egyetemi oktató elmondta: ezzel a megoldással a vajdasági magyarok minden bizonnyal nem lennének tökéletesen el égedettek, ráadásul a kérdés a többi szomszédos országban élő magyarság igényeit is felvetné. Kardos Gábor ugyanakkor irreálisnak nevezte, hogy Magyarország csatlakozása után a vajdasági magyarok szabadon beutazhassanak az EUba, SzerbiaMontenegró töb bi állampolgára pedig nem. A nemzetközi jogász szerint az EUban a nem kívánt keleti bevándorlást akarják kiküszöbölni a kettős állampolgárság visszaszorításával, hiszen például Románia 2007re tervezett uniós csatlakozásával a Moldovában élő, és kettő s, románmoldovai állampolgárságú románok is "bekerülnének" az EUba. A dolgot nehezíti - és erről Bársony András külügyi államtitkár is beszélt múlt pénteken , hogy a SzerbiaMontenegróban és Ukrajnában jelenleg érvényes törvények kizárják a kettős á llampolgárság lehetőségét, így a vajdasági magyaroknak le kellene mondaniuk szerb állampolgárságukról a magyar útlevélhez. A "korlátozott állampolgárságra" Kardos Gábor elmondása szerint jelenleg nincs példa az EUban, de korábban volt ilyen. Amikor az Egyesült Királyság 1971ben csatlakozott a közösséghez, akkor a brit nemzetközösségi állampolgárok, a volt gyarmatokról bevándoroltak nem kaptak teljes körű EKállampolgárságot. Kardos Gábor emlékeztetett arra, hogy az európai államok a kettős állampo lgárságot fontos elkerülendő célnak tekintették a két világháború között, és ez a felfogás egészen az 1970es évekig érezhető volt. "A kettős állampolgárság jelenleg Európában már jobban elfogadott, mint évtizedekkel korábban volt. Az EUn belül a kérd és viszont szinte jelentéktelenné vált, hiszen számos olyan rendelkezést hoztak, amely lehetővé tette a zavartalan mozgásszabadságot a határokon át" - mondta Kardos Gábor. Hozzátette: a politikai jogok egy részét gyakorolhatják egy másik EUtagállamba átköltözött polgárok, ha ott tartósan letelepednek. Kiemelte azt is, hogy alapvetően tilos az EU gazdasági viszonyaiban az állampolgárság szerinti diszkrimináció, "tehát az unióban a kérdés már nem izgalmas, jelentősége erőteljesen lecsökkent". A n emzetközi jogász kitért arra, hogy egy uniós állam polgára szabadon, állampolgárságra való tekintet nélkül folytathat gazdasági tevékenységet egy másik EUtagországban, átköltözhet, munkát vállalhat, sőt az európai parlamenti és a helyi választásokon is ré szt vehet. Mint elmondta, a német állampolgársági törvény, amely szigorúan veszi a német szülőktől való vér szerinti származás elvét, potenciális állampolgárnak tekinti azokat a németeket, akik szerte Európában élnek. "Ők azonban egyéni kérelem ala pján kaphatnak német állampolgárságot, nem pedig kollektív módon ajándékozzák ezt számukra. Ők általában lemondanak a korábbi állampolgárságukról és le is telepednek Németországban" - fűzte hozzá Kardos Gábor. Az egyetemi oktató beszélt Görögország spe ciális esetéről is. Athén tárgyalásokat folytat arról, hogy a délalbániai területen élő, becslések szerint mintegy 300 ezer macedón kettős állampolgárságot kapjon Görögországtól. Kardos Gábor úgy vélte, a görögmacedón példa és az EUcsatlakozás előtt álló Magyarország esete a vajdasági magyarsággal sok hasonlóságot mutat, bár Görögország már az 1990es években három évre szóló munkavállalási engedélyt biztosított a délalbániai macedónoknak.
