Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-30
törvényből adódó ellentmondás feloldásán mindké t oldalon dolgoznak. A vallásos oktatás megoldatlan problémáit is a gondok közé sorolta II. Alekszij. Az Itógi című moszkvai hetilapnak adott nyilatkozatában a pátriárka hevesen ellenzi, hogy létrehozzanak egy állami szervet a vallási élet problémáinak a k ezelésére. Ő ugyanis jól emlékszik még a szovjet időszak hasonló intézményére, amely gátja volt az igazi dialógusnak, és blokkolta az egyház törekvéseit. Ennél a mai gyakorlat összehasonlíthatatlanabbul jobb, a pátriárka szerint közel van az optimálishoz: az állam kizárólag az egyházi egyesületek bejegyzésével, a törvények betartatásával és az adózás ellenőrzésével van elfoglalva anélkül, hogy az egyház belső ügyeibe beleszólna. A döntés és a végrehajtás a Szent Szinódus központi intézményeinek, az 59 egyhá zmegyének és sok más egyházi intézménynek a feladata. Szinte alig telik el olyan hónap, hogy a pravoszláv egyháznak ne legyen valamilyen sikerélménye. A hadseregben helyreállítják a papi szolgálatot. Tisztek és katonák kezdeményezésére templomokat és kápo lnákat építenek a katonai egységeknél. S immár arra is van erő, hogy a külföldre szakadt vagy oda távozó oroszokkal is foglalkozzanak a misszionárius szolgálatok. II. Alekszij magyarországi képviselőjének kinevezése csupán szerény példája ennek az igyekeze tnek. A nemzetközi terjeszkedésnek már nem az állam, hanem néhány ezer pap hiánya szab határt. Úgy tűnik, minden oka meg volna a pátriárkának az elégedettségre. A vallási élet, a pravoszláv történelmi hagyományok újjáélednek. Csakhogy a nyugati kultúra s ilány termékeinek a térhódításával, a cinizmussal, az erőszakkal, az alkoholizmussal, a kábítószerfogyasztással, az abortusz terjedésével szemben az egyház is tehetetlen. Kirill az első számú jelölt Amikor májusban megfázással kórházba került a 73 éves II. Alekszij, fellángolt az utódlása körüli vita. A tavalyi szívproblémák után, idén azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy tüdőgyulladása miatt távol maradt az ortodox egyház központi húsvéti istentiszteletéről. Az újabb kórházi ápolás sem csendesített e le a trónkövetelőket, tartja magát az a feltételezés, hogy a pátriárka betegsége sokkal komolyabb annál, mint aminek hivatalosan igyekeznek beállítani. Ezért a jelöltek továbbra is ugrásra készen állnak, a különböző csoportok a nagy váltásra szerveződnek . A compromat.ru internetes honlap információi szerint a püspökség már régóta megosztott, az érdekek élesen ütköznek. Ennek megfelelően az utódlás kérdésében sem egységes a vélemény. Az utóbbi időben hárman szerepelnek a leggyakrabban II. Alekszij várhat ó utódai között. A legtöbbször az 56 éves Kirill metropolita nevét emlegetik. Kétségtelenül ő az az ember, akit az első számú utódjelöltnek tekintenek. A polgári nevén Gungyajev Vlagyimir Mihajlovics a leningrádi lelkészképző és teológiai akadémia után m ár fiatalon nemzetközi szerepet vállalt: 1971től Genfben a Moszkvai Patriarkátust képviselte az Egyházak Világtanácsában. Később - majd másfél évtizeden keresztül - a leningrádi teológiai akadémia rektoraként szerzett tekintélyt magának. 1976ban már püsp ök, hamarosan az ő felügyelete alá kerültek a finnországi pravoszláv gyülekezetek. A nyolcvanas években Szmolenszk és Kalinyingrád püspöke. A Szent Szinódus ezt a tevékenységét azzal honorálta, hogy e két város metropolitájává nevezte ki. Az Orosz Pravos zláv Egyház külügyeinek irányítójaként nagy a játéktere, ugyanakkor soha nem vette le a szemét a hazai politikáról sem. Kezdeményező, válságkezelő képességére utal, hogy az 1993as belpolitikai krízis napjaiban közvetítő szerepet vállalt az államfő és a L egfelsőbb Tanács között. Nagy megértést nem tanúsíthat a szovjet múlt iránt: papként nagyapja és apja is megjárta a lágereket a húszasharmincas években. Érdekességként említhetjük, hogy a Pereszvet nevű kereskedelmi bank igazgatótanácsának a tagja.
