Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-30
A fő indokuk az, hogy 2003. november 1jétől Magyarország az Európai Unió előírásainak megfelelően vízumkényszert vezet be Szerbia – Montenegróval és Ukrajnával szemben, amely jelentősen megnehezíti majd a határon túli magyarok kapcsolattartását az anyaországgal. Szlovákiával és Szlovéniával szemben ezt nem kell bevezetni, hiszen ezen országok is tagjai lesznek az uniónak. Romániával kapcsolatban az unió nem írja elő a vízum bevezetését. A vajdasági magyarok szerint azonban „a velük szembeni” vízumkötelezettség kikerülhető lenne, ha a magyar kormány bevezetné számukra a kettős álla mpolgárságot. Ráadásul ez megoldhatná azt a 20072008 „környékén” kialakuló helyzetet, hogy a Schengeni Egyezmény bevezetésével már Magyarország sem folytathat az uniótól eltérő vízumpolitikát. Ami azt jelenti, hogy nem teheti olcsóbbá vagy könnyen elérhet ővé a vízumot, hanem az uniós árak (jelenleg 3040 euró, ami például Ukrajnában egy havi kereset) és szigorú szabályok kerülnek bevezetésre. Például elsősorban egyszeri belépésre jogosító vízumot adnak ki, a meghatározott időre – fél vagy egy évre – szóló vízum megszerzése viszont nagyon komplikált. Ez az anyaországgal – ott élő rokonokkal, üzlettársakkal – történő kapcsolattartást nagyon körülményessé teszi. Kovács Miklós A magyar állampolgárság megszerzése nem egyszerű feladat, különösen összevetve a ma gyarigazolvány kiváltásával. Utóbbinál ugyanis a kérelmezőnek mindössze magyarnak kell vallania önmagát, s igazolnia kell nyelvtudását vagy tagságát egy megfelelő szervezetben, esetleg egyházban. A jelenlegi törvény és az annak végrehajtásáról rendelkező k ormányrendelet alapján a magyar állampolgárságot honosítással, visszahonosítással és állampolgársági nyilatkozattal lehet megszerezni, aminek az egyik – a külhoni magyarok számára legnehezebb – kritériuma az, hogy a kérelmezőnek „megélhetése és lakóhelye M agyarországon biztosítottnak” kell lennie. Egy másik passzus arról szól, hogy „a lakóhely létesítése után a törvényben előírt időtartamon át – egy, három vagy nyolc éven keresztül – folyamatosan Magyarországon lakott.” Ezek a kitételek jelenleg lehetetlenn é teszik azt, hogy tömegesen szerezzenek kettős állampolgárságot a vajdasági magyarok. (Ukrajna esetében több, a honosítást lehetetlenné tevő kitétel is akadályként hárul az ottani magyarok elé. Cikkünk későbbi felében erre visszatérünk). A magyar törvényh ozásnak – amennyiben be akarják vezetni a kettős állampolgárság intézményét – az „állampolgársági törvényből” ki kell vennie a helyben lakást mint feltételt. Vajdaság A kettős állampolgárságot már 1997ben felvetették a vajdasági magyarok, de 1998 és 20 02 között az akkori „jugó” kormány alig tett valamit a háromszázezernyi délvidéki magyar érdekében. Sőt, Milosevics országlása idején mintegy ötvenezer magyar elhagyta Jugoszláviát. Szerbia az utóbbi tíz évben óriási válságot él át, hiszen mind a délszláv háborúk, mind az etnikai problémák miatt – a nemzetközi bojkott és a bombázások hatására – az életszínvonal a harmadára esett vissza. A Vajdaság egyébként SzerbiaMontenegró állam egyik legfejlettebb régiója. Helyzetére jellemző a helyi politikai elit álta l a közelmúltban kitalált jelmondata, miszerint „eddig a Vajdaság Szerbia fejőstehene volt, most Szerbia mozdonya szeretne lenni az Európába vezető úton”. A Vajdaság – és a vajdasági magyarok – ugyanis alaposan megszenvedte a milosevicsi rezsim tevékenység ét. Egyrészt a magyar kisebbséget – a szerb nacionalizmus jegyében – igyekeztek „lenyomni, izolálni”, másrészt a háborúk költségei „leszívták” a terület anyagi erejét. Ráadásul az etnikai konfliktusok idején a magyaroknak Arkan szabadcsapataitól is félniük kellett, majd később, a Magyarország felől is érkező amerikai bombázók „pszichikai szempontból” terhelték meg a szerb – magyar kapcsolatokat. Jelenleg zajlik az ország demokratizálása, politikai elemzők szerint két Szerbia létezik; az egyik az européer, dem okratikus jellegű, a másik a nacionalista, elzárkózó. A vajdasági magyarok az előbbiek szövetségesei. A helyzetet bonyolítja az óriási gazdasági és szociális válság, amely törékennyé teszi az ország politikai életét. SzentIványi István szabad demokrata ü gyvivő szerint a lehetőségekhez képest meg kellene találni a vajdasági magyarok problémájára az orvosságot. Két fő kérdést kell ehhez megvizsgálni: jelentenee Magyarország számára súlyos anyagi terhet a kettős állampolgárság? A második: negatívan érintenée a nemzetközi diplomáciában ez az országot? Mint a képviselő elmondta: az első kérdésre az a válasza, hogy Magyarországon szinte alig járna anyagi előnnyel az állampolgárság megszerzése, mivel nagyon kevés juttatás jár állampolgári jogon. Például az egés zségügyi ellátás, illetve a nyugdíj is biztosításhoz kötött. Kizárólag a sürgősségi ellátás – „ha valaki összeesik az utcán, és elviszi a mentő” – jár alanyi jogon.
