Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-29
alkotmány szerint élünk, amelynek neve, mivel az uralom nem néhány ember, hanem a többség kezében van, demokrácia ". Írásom hazai nézőpontból a főbb azonosságokat és eltéréseket gyűjti csokorba. Az EU tervezete nem egy alkotmánynak titulált nemzetközi szerződés, hanem csakugyan megfelel az alaptörvények szokásos megoldásainak. 1.) Megtalálhatók benne az unió alapinté zményei, azok a szervezetek, amelyek a döntéseket hozzák, és ezek egymáshoz való kapcsolata, elkülönült hatásköre és "összjátéka" szintén adott. Itthon ezt a fékek és egyensúlyok rendszerének, hatalommegosztásnak is hívják. 2.) Része az EU alkotmánytervez etének a közösség jogi infrastruktúrájának megkottázása. Alapvető jogi elvek, jogok és kötelezettségek tárháza ez, mely kitér pl. a választási rend, az alapvető jogok chartája, az igazságszolgáltatás kardinális kérdéseire. Ilyenek elfogadható módon a hazai alaptörvényben is megtalálhatók. 3.) Vannak továbbá olyan távlatos, stratégiai döntések, értékek és megoldások, amelyek az unió működésének mindennapjait keretezik: az EU klasszikus 4 alapelvétől az esélyegyenlőségen át egészen a szakpolitikák fundamentum áig. E tekintetben a honi alkotmány kissé féloldalas, illetve azt komoly űrök is jellemzik. Éppen ez utóbbi vonatkozás adja az EUkiskáté korszerű normatív erejét, konkrét "szabályszerűségét". Itthon szokatlan, hogy egy alkotmányban tételesen rendelkeznek pl. vámról, szolgáltatásokról, közlekedésről, energiáról, polgári védelemről, avagy űrkutatásról, ellenben az EU ezek közös döntéseinek csíráit, igazodási pontjait is rögzíti. Hasonlóképpen igen erős az uniós anyagban a költségvetési, a gazdasági, a piaci és a versenyjogi szabályozás, melyek a jelenlegi honi alkotmányban csak odavetve, vagy még úgy sem szerepelnek. Szemléltetésül: a hazai alkotmány 79 §ból áll, nyomtatva 3035 oldal, ezzel szemben az EU alaptörvénye mintegy 350 cikk, s a kiegészítő blokko kkal együtt közel 180 gépelt oldal terjedelmű. Az 1:5 arány nem csak mennyiségi, hanem minőségi tekintetben is fennáll. Tanulságként: itthon is tartalmasabb, normatívabb, érdemibb megoldásokat nyújtó, ezért "kiírtabb" alaptörvényre lenne szükség. Ez azzal az előnnyel járna, hogy az igényesen levert cölöpök, érdemi jogi előírások és garanciák talán több stabilitást vinnének a napi politikába is. Sajnos, a honi alkotmányozó erőfeszítéseket - az EU markáns és céltudatos előre haladásával egybevetve - meg kel l(ene) csipkedni egy kicsit. Hogy lehet az, hogy gyorsabban és jobb minőségben képes 15+10 ország közös nevezőre jutni az európai alkotmány dolgában, mint a hazai Országgyűlés a magunkéban. Nem szegénységi bizonyítvány az vajon, hogy gördülékenyebben hozha tó tető alá egy sokoldalú nemzetközi szerződés, mint egy honi, nagy kétharmados törvény?! Válasz: de igen, hogyha az utóbbi döntően hiúsági, illetve politikai taktikai kérdés (normális esetben nyilvánvalóan nem lehetne az). De ha már szinte bizonyosan előb b lesz EUalkotmány, mint itthoni, akkor legalább arra ügyeljünk, hogy az EUnorma kreatív sorvezető legyen a miénk számára. Ez a cél elérhető. Rengeteg olyan dolog van az uniós szabálykötegben, ami itthon sincs és nem is lehet másként. Jólrosszul haza i viszonyainkra is irányadó, jellemző például a következő idézet: "2. cikk: Az Unió értékei Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értéke in alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a megkülönböztetésmentesség társadalmában". Itthon kabinetkérdés, hogy vajon mi lesz velünk az unióhoz került hatáskörök, szuverenitási e lemek dolgában. Ezt a tervezet 9. cikke alapelvi súllyal rendezi, amikor kimondja két elv együttes érvényre juttatását. Ezek: a szubszidiaritás és az arányosság. Az előbbi fogalmat most kezdjük megtanulni. Lényege: "azokon a területeken, amelyek nem tartoz nak kizárólagos hatáskörbe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a megtenni szándékozott intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjed elme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók". Láthatóan mindezt nem hatalmi logika mozgatja.
