Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-25
10 A mostaninál kevesebb, 512 helyett már csak 501 községben lesz hivatalosan is használható nyelv a m agyar Szlovákiában. A tavalyelőtti népszámlálás eredményeként ug yanis tizennégy településen húsz száz alék alá csökkent a magyarok aránya - igaz, háromban viszont a nyelvhasználati határ fölé emelkedett. Több szakember szerint a nyelvhatáron és a nyelvszigeteken egyszerûen csak kényelemből asszimiláló dnak a magyarok. A népszámlálási adatok alapján az elmúlt tíz é vben 50 ezerrel csökkent a szlovákiai magyarok száma. Jelenleg 520 ezren vallják magukat m agyarnak, s ez megmutatkozhat a nyelvhasználati lehetőségek szûkülésében is: tizennégy községben tûnhetnek el például a magyar nyelvû feliratok. Eddig azonban még nem hagyta jóvá a szlovák kormány a hivatalos lista módosítását, ami azt jelenti, hogy a nyel v használati szabályok egyelőr e nem változtak. Sőt a módosított listát is csak a ruszinok nyomására hozta nyilvánosságra Pozsonyban a kulturális miniszt é- rium. Ôk azért szorgalmazták ezt, mert az eddigi 68 település helyett 91ben használhatnák nyelvüket a hivat a los érintkezésben. Rajt uk kívül azonban minden kisebbség veszített: a romák négy falut, az ukránok 12t (már csak hat ukrán település kétnyelvû). A németek "nullszaldósak” mara d tak, hiszen elvesztették Kunesovót, de megnyerték Krahulét. Három újabb magyar faluban használhatják a magyar nyelvet, ez azonban csalóka, m ert Ebeden jelentős a magyar többség, ám csak most került fel a listára, mert pár éve szakadt el Párkánytól. Bellényben (Rim aszombati járás) és Leszenyén (Nagykürtösi járás) ellenben valóban nőtt a magy a rok aránya. Ám kérdéses, hogy kihasználjáke a törvén y adta lehetőséget, és akarnake élni vele. A lemorzsolódó települések közt van a Kassa környéki Nagyida (cigányaival Arany János ismertette meg az irodalombarát nagyközönséget) és a járási székhely, Vágsellye. Ez utóbbi talán azért meglepő, mert a M agyar Koalíció Pártja a városban egészen jó eredményeket szokott elérni. Az elemzők egyelőre mégsem kongatják a vészharangot, mert azokban a községekben, amelyekben várhatóan eltûnnek a magyar feliratok és a hivat a lokban is csak szlovákul lehet majd beszélni, t öbbnyire eddig sem éltek az emberek a kisebbségi nyelv haszn á latának jogával. Az elveszett területek egyébként általában a nyelvhatáron vannak, vagy eleve magyar nyel v szigetek voltak. A törvény szerint az új lista életbelépése után le kell majd szedni eze ken a területeken a magyar nyelvû felir a tokat. Ez azonban a települések nagy részét nem érinti. A Szenci járásban levő Magyariszigeten (neve alapján is sejthető, hogy nyelvsziget) eddig sem voltak magyar nyelvû táblák. A "karónkiabáló” - a falva kban villanyoszlopokra elhelyezett hangszóró - csak szlovák n yelven hi r det, a magyar nyelvet ápoló idősek lassan kihalnak, a fiatalok vegyes házasságokban élnek, gyermekeik pedig már csak egy nyelven kommun ikálnak. A Vágsellyei járásban levő Felsőkirályiban voltak egy darabig magyar nyelvû táblák, de valakik megrong álták és leszaggatták őket. Azóta nem tettek fel újat - és nem is hiányoznak senkinek. Bár a po lgármester magyar, magyar iskola már 15 éve nincs. A helyi boltosok ugyan igyekeznek mindenkihez a saját anyanyelvén szólni, magyarul azo n ban már csak az idősebb ekhez kell. A Sme napilap szerint csak a magyar nyelvû istentisztelet hián y zik a helybélieknek. Gyurgyík László szociológus az Új Szó címû pozsonyi napilapnak adott interjújában tévesnek n e vezte azt az elképzelést, hogy a városokban jobban asszimilálódnak a kisebbségek. Nem véletlen, hogy a 20 százal é- kos határ alá csökkent települések közül csak Vágsellye város. Ott az utóbbi id őben teljesen megváltozott a lakosság összetétele, elsősorban az iparosítás és a betelepülők miatt. Ezekben a városokban azonban t ovábbra is van magyar iskola, mûködnek magyar társadalmi sze r vezetek. Ám ha egy faluban kisebbségbe kerülnek a magyarok, intéz ményeik "kiüresednek”, figyelmeztetett, a magyar iskola lassan eltûnik, ami rohamos asszimilációhoz vezet. "Egy településen, ahol 20 százalék magyar él, az idősek aránya megközelí theti a 4050 száz a lékot, míg a magyar fiatalok aránya már csak 510 százalék körül mozog. A városokban is jelentős a fogyás, de ott lassabban megy végbe” - tette hozzá Gyurgyík. A szlovák kormány nemzetiségi tanácsa a lista megjelenése után felvetette, hogy csökkentsék a nyelvhas ználati határt 10 százalékra, ami becslések szerint körülbelül 130 települést érintene. A te s tület ezt már 1999- A nyelvhatáron és a nyelvszigeteken élő magyarok ide ntitása a legveszélyeztetettebb
