Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-25
4 Kucsma meghátrált a bírálatok elől − Az ukrán függetlenség 12. évfordulója (MN 9.o.) http://www.mno.hu/ Függetlenség napja – Ukrajna tegnap katonai parádéval ünnepelte függetlens é ge 12. évfordulóját (BN 5.o.) http://www.bnap.hu/ A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR Kisebbségi autonómiák Európában − Baszkföld: erős kötődések (Heti Válasz 24.o.) ht tp://www.hetivalasz.hu/ Haider újra a külföldiekkel foglalkozik (Nszv 2.o.) Cikkek: Lemásolt státustörvény Román lépések magyar ösvényen ▪ Adrian Nastase román miniszterelnök modellértékűnek, követendő példának, egy le endő román ke dvezménytörvény mintájának nevezte a magyar státustörvényt. A kijelentés meglepetésként h a tott, de nem új keletű. Ráébredés a valóságra. Csíkszeredai tudósítónktól A Románia határain kívül élő románok néhány éve rendszeresen szerveznek vil ágtalálkozókat. A tanácsk ozásaikon gyakran bírálták a bukaresti kormányt, mert közömbös volt a külhoni társaik sorsa iránt. Elhan gzottak vészjelzések, támogatási, együttműködési igények, és a résztvevők némelyike élő példaként említette azt, hogy a határon túli magyarok sokkal erősebb kapcsolatot ápolnak M a gyarországgal, a nyugati, amerikai magyar diaszpóra szükség estén nagyon hatékonyan lobbizik az anyaország érdekeiért. Amikor az Orbánkormány kidolgozta, majd az Országgyűlés megszavazta a magyar státust örvényt, számos haladó szellemű román politikus és közéleti személyiség úgy értéke l te, hogy a román kormánynak és a román parlamenti pártoknak nem szabadna ellenkezniük, hanem inkább hasonló módon kellene törődniük a külhoni románo kkal. A határon túli romá nok szervezeteinek némelyike közölte: a magyar státustörvényhez hasonló jogsz abályt szeretnének. Néhány héttel ezelőtt a székelyföldi Marosfőn a bukaresti kormány nyári szabadegyetemet szerv e zett. Fő témája: Az összrománság és az európai integráció. Egyi k eszmecserén Dan Dungaciu, a Bukaresti Egyetem tanára többek között ezt mondotta: "Az 1990es évek elején sokkolt Antall József kijelentése, miszerint ő 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. De egy lényegi me g fogalmazás volt, mert attól a pillan attól az egész külhoni magyarság Budapest felé fordította a teki n tetét. Noha a megfogalmazás önmagában nem sért senkit, mi elképzelhetetlennek tartjuk azt, hogy egy román miniszterelnök ilyet mondjon az összromán- sággal kapcsolatban. Pedig egy fontos jelzés lenne, ösztönzően hatna, azt a benyomást keltené, hogy létezik terv a román identitás megőrzésére." A szocialistakommunista diktatúra idején tabu volt a határon túli románok létezése. Összlétsz á mukra utaló adatok csak 1990 után jelentek meg a román saj tóban, tanulmánykötetekben. Többféle forrásanyag szerint a külhoni románok lélekszáma 1015 millió. Ide számítják a Nyugatra kivándoroltakat és utódaikat, az idei glenesen külföldön tartózkodókat, az egykori román fennhatóságú területeken élőket, valamint a zokat a r omán o kat, akik (ők vagy őseik) történelmi területeken élnek. A 1015 milliós lélekszám mindenképpen túlzás. A környező államok népszámlálási adatai szerint a végö szszeg csak töredéke a 1015 milliónak. A testvérállamként emlegetett Moldovai Köztá rsasá g ban a 4,5 millió
