Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-23
akciót kezdeményezett; Kárpátalján, a Felvidéken és a Vajdaságban pedig hozzáláttak a külhoni állampolgárságot igénylők regisztrációjához. Az előző koalíció nem lelkesedett az ötletért, politi kai akarat sem volt igazán annak megvalósítására, ahogyan a kettős állampolgárság megadására sem. Martonyi János az Orbánkabinet külügyminisztere 2000. július 26án egy tévényilatkozatában ki is mondta: „Nincs szó külhoni állampolgárságról… Ez az elképzel és nem szerepel a kormány tervei között”. Kövér László, a Fidesz egyik meghatározó politikusa bő fél évvel később már tényként közölte: a külhoni állampolgárság jogi és koncepcionális kérdések miatt nem válhatott az Orbánkormány álláspontjává. A kettős ál lampolgárságról, amely sokkal több jogosultságot biztosít, akkor említést sem tett. Minthogy a külhoni és a kettős állampolgárság is több jogi és gazdasági nehézséget vethet fel, az Orbánkormány a határon túli magyarok ügyét az anyaországi különleges jog állásról szóló státustörvénnyel igyekezett elintézni. A státustörvény tervezete azonban úgy készült el, hogy abba a határon túli magyarok elvárásának több fontos eleme be sem került, az érintettek nem kis meglepetésére. vissza Veszélyben Rusko mentelmi joga - Pozsony: hat bűnténnyel vádolják a parlament alelnökét Népszabadság • 2003. augusztus 23. • Szerző: Szilvássy József Befejezték a nyomozást azokban a súlyos bűnügyekben, amelyekben az egyik fő gyanúsított avol Rusko, a pozsonyi parlament egyik alelnöke, a kormánypárti ANO elnöke. Az illetékes nyomozótiszt tegnap azzal az indítvánnyal fordult az ügyészhez, hogy kezdeményezzék a házalelnök mentelmi jogának felfüggesztését. akit zsarolással, gazdasági jellegű bűncselekményekkel, összesen hat rendbeli bűntette l gyanúsítanak. Bugár Béla,a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, hogy parlamenti frakciójuk ugyan még nem tárgyalt az ügyről, de ha a törvényhozás elé kerül a kérés, akkor minden bizonnyal támogatni fogják Rusko ment elmi jogának a felfüggesztését. A gyakran szlovák Berlusconinak nevezett Pavol Rusko a kilencvenes évek derekán tűnt fel a közéletben, Meciar akkori pozsonyi kormányfő egyik bizalmasaként. Jórészt ennek a szívélyes viszonynak köszönhette azt, hogy az a bef ektetői csoport szerzett jogot a szlovákiai magántévé indítására, amelynek ő is tagja volt. A Markíza névre keresztelt kereskedelmi tévé egy év alatt hatvanhetven százalékos nézettséget szerzett Szlovákiában. Nagy része volt abban, hogy 1998as szlovákiai képviselőházi választásokat követően a vártnál jóval kisebb különbséggel győztes Meciarral és pártjával senki sem volt hajlandó koalícióra lépni. Rusko három éve döntött úgy, hogy belép a nagypolitikába: megalapította a liberálisnak kikiáltott Új Polgár Szövetségét (ANO). Az új párt a tavalyi parlamenti választásokon 8,l százalékos támogatottságot szerzett, s belépett a kormánykoalícióba. Az ANO legalább államtitkári posztot kért a belügyminisztériumban, s magának követelte a pénzügyőrség igazgatói posztj át is, ám ezek a törekvések a kereszténydemokraták (KDH) határozott ellenállása miatt meghiúsultak. Nem sokkal ezután állítólag Vladimír Palko kereszténydemokrata belügyminiszter utasítására felgyorsították az akadozó nyomozást több olyan ügyben, amelyben Rusko is gyanúsítottként szerepelt. Néhány hete pedig az egyik csődbe jutott szlovákiai befektetési alap igazgatója azt vallotta, hogy a Markíza egykor vezérigazgatója zsarolta őt, gazdasági bűnözésre kényszerítette, s ezekkel a törvénytelenségekkel hatvan ötmillió koronát – három és fél milliárd forintot – húzott ki a cégtől. Az ANO elnöke tagadta a vádakat és feljelentette a vizsgálati fogságban levő szlovák nagyvállalkozót. vissza Bukarest ellenzi a székelyföldi autonómiát Népszabadság • 2003. augusztus 23. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Európában sehol sem léteznek etnikai kritériumok alapján szervezett régiók, s minden bizonnyal Romániában sem lesznek – jelentette ki Sepsiszentgyörgyön Ioan Rus román belügyminiszter. Rus b írálta azokat a „magyar radikálisokat”, akik bevallottan a Kovászna, Hargita és Maros megyékből álló autonóm székelyföldi régió megalakításáért tevékenykednek. Nem zárta ki ugyan annak lehetőségét, hogy Románia
