Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-23
Cikkek: „Idegenek” az EUban Népszabadság • 2003. augusztus 23. Tévhit, hogy az uniós állampolgárok a közösség területén bárhol élhetnek: a letelepedés feltételeit esetükben is vizsgálni kell. Az EU új szabályokat alakít ki. Ez egyszerűbb és gyorsabb eljárás, mint a közösségen kívüli polgárok esetében, ám a vizsgálódás arra mindenképpen kiterjed majd, hogy az „uniós idegen” nem szorule rá a fogadó ország szociális ellátórendszerének támogatására. Másként fogalmazva: aki nem k épes gondoskodni magáról, vagyis nincs munkahelye, vagy nem önfoglalkoztató, nincs nyugdíja, és nem rendelkezik a megélhetéshez szükséges vagyonnal, annak közösségi polgárként sem lesz esélye más országba áttelepülni. Emellett a fogadó állam a huzamos tart ózkodást egészségügyi vagy közbiztonsági okokra hivatkozással is korlátozhatja. vissza Az EUban sem szabad a letelepedés - Az utóbbi években nőtt a környező országokból hozzánk érkezők száma Népszabadság • 2003. augusztus 23. • Szerző: L. K. Tévhit, hogy az uniós állampolgárok a közösség területén bárhol élhetnek: a letelepedés feltételeit esetükben is vizsgálni kell. Hamaros an ugyanis új törvénybe foglalják az Európai Gazdasági Térség polgáraira érvényes különleges szabályokat – tudtuk meg Végh Zsuzsannától, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetőjétől. Az ezzel kapcsolatos új uniós normák még csak formálódnak, annyi azonban bizonyos, hogy a 2001ben elfogadott idegenrendészeti törvénynek a közösségi polgárok magyarországi tartózkodását és letelepedését szabályozó – még hatályba sem lépett – rendelkezései alapos módosításra szorulnak. A tervezett törvény ugyanakk or a közösségi polgárokkal kapcsolatos más szabályokat is tartalmazna, kitér például a szociális és az egészségügyi ellátásokra vagy a családtagok jogosultságaira. Tévhit, hogy az uniós polgárok minden korlátozás nélkül választhatják meg lakóhelyüket – ha ngsúlyozta Végh Zsuzsanna. A közösségi jog ma is tartalmaz bizonyos korlátozásokat, és a készülő új szabályozás sem teszi majd lehetővé, hogy valaki engedély nélkül, tetszése szerinti időt töltsön más országban. Egyelőre vita folyik arról, hogy az engedély hez nem kötött időszak három vagy hat hónapig tartsone, az viszont bizonyos: hosszabb tartózkodás esetén be kell jelentkezni, és a hatóságok jogosultak a tartózkodás feltételeinek ellenőrzésére. A vizsgálódás arra terjed ki, hogy az „uniós idegen” nem sz orule rá a fogadó ország szociális ellátórendszerének támogatására. Másként fogalmazva: aki nem képes gondoskodni magáról, vagyis nincs munkahelye vagy nem önfoglalkoztató, nincs nyugdíja, és nem rendelkezik a megélhetéshez szükséges vagyonnal, annak közö sségi polgárként sincs esélye áttelepülni. Emellett a fogadó állam a huzamos tartózkodást egészségügyi vagy közbiztonsági okokra hivatkozással is korlátozhatja. Kérdésünkre Végh Zsuzsanna elmondta: a Magyarországon huzamos tartózkodási vagy bevándorlási e ngedéllyel élő külföldiek között az uniós polgárok aránya csupán néhány százalékosra tehető. Szerinte a csatlakozás után sem lehet számítani arra, hogy a közösségből tömegesen kívánnának áttelepülni, a környező országokból érkezők száma viszont az utóbbi n éhány évben valamelyest növekedett. Különben a Magyarországon élő külföldiek körülbelül nyolcvan százaléka már most is valamelyik szomszédos állam polgára, és – részben a vízumkényszer közelgő bevezetése miatt – számítani lehet arra, hogy Ukrajnából és Sze rbiából még többen jönnek. vissza
