Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-21
14 - Természetesen. Alaptörvényünk 54 éves, egymásnak ellentmondó rendszereken és korszakokon ível át. H amarosan csatlakozunk az Európai Unióhoz, alkotmányunknak már csak ezért is változnia kell. Nem fogadta egyöntetű elismerés a javaslatát. - Sajnálom, hogy néhány ellenzéki képviselőtársam szerint "meglepetésszerű" a felvetésem. Pedig nem az. Egyik orszá gértékelő beszédében maga Orbán Viktor is jelezte: új alkotmányra, új választójogi törvényre van szükség. Ön egy nemzetközi tanácskozáson a nemzeti parlamentek és alkotmányok jelentőségéről beszélt. - Az uniós és a csatlakozó országok parlamenti elnökein ek értekezletén tartottam tavasszal erről előadást. Ott fogalmaztam meg: az EU számára is fontos, hogy az országgyűlések ne degradálódjanak puszta törvénygyárakká. Érezzék a választók, valóban van joguk és lehetőségük beleszólni az ügyekbe. Úgy érti, hogy az egyes parlamentek által elfogadott jogszabályok befolyásolhassák az Európai Parlament működését? - Azt talán nem. Ám szerencsésnek tartanám, hogy mielőtt az unió tárgyal egy kérdést, legyen idő, amikor a tagországok parlamentjei állást foglalhatnak. N e történhessen meg, hogy csak futnak az események után. Akadnak más problémák is. Az unió intézményrendszerében az Európai Parlamenté a legerősebb legitimitás, viszont az unió kormányaként felfogható Európai Bizottság rendelkezik a legnagyobb befolyással. Ez az ellentmondás hosszú távon nem tartható - a jelenlegi tagállamok is kritizálják. Ahhoz, hogy az unió iránti szimpátiát és elkötelezettséget fenn lehessen tartani, rendkívül fontos: a lehető legerősebb legitimációval bíró testületeknek legyen a legnagy obb befolyásuk. Különben az említett konferencia végén a svéd, a francia, az olasz házelnökkel, továbbá az Európai Parlament elnökével együtt megbízást kaptam, hogy dolgozzuk ki az Európai Unió és a nemzeti parlamentek, illetve a különböző nemzetek országg yűlései, kormányai, valamint az Európai Parlament és az Európai Bizottság egymás közti viszonyát. De visszatérve Magyarországra: lényeges, hogy milyen lesz a kapcsolat a kormány és az Országgyűlés között. Célszerű, hogy az előbbi álláspontját, annak legiti mitását a parlament is erősítse. Így csökkenthetőek a politikai elittel szembeni fenntartások, s talán vissza tudjuk szerezni az emberek rokonszenvét. Csatlakozásunkkal "szuverenitáscsere" jön létre: a magyar kormány javaslatai befolyásolják az unió ránk i s vonatkozó döntéseit. Az Országgyűlés ellenőrző szerepének azonban meg kell maradnia. Szükséges megjelölni azokat a témákat, amelyekről a parlament határoz. Vagyis növelni kell a kétharmados törvények számát, kiküszöbölendő, hogy csak a mindenkori kormán ytöbbség akarata érvényesüljön. - Előfordulhat. No de, az 1990es MDFSZDSZpaktum éppen ezek csökkentésére irányult, máskülönben kormányozhatatlanná válhatott volna az ország. - Ön szerint jól működik az a demokrácia, ahol rendre egyszerű többséggel sz ületnek a döntések? A szavazók szintén egyszerű többséggel választanak kormányt. Meg hát manapság miben is tudna megegyezni ellenzék és kormányoldal? - Hosszú távon akkor is csak ez lehet a megoldás. Németországban például ellenzéki támogatással valósíto tták meg az egészségügyi reformot. A mi kórháztörvényünket viszont nem éppen elegáns körülmények között fogadta el a szocialistaszabad demokrata többségű Országgyűlés. A köztársasági elnök az utolsó ülésnapon "dobta vissza" megfontolásra
