Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-18
7 A márvány talapzaton álló 30 centiméter magas bronzszobrot és díszoklevelet a Szent Istvándíj Alapítvány kuratóriuma a közvéleménykutatások és a beérkezett javaslatok, valamint több neves személyiség szavaz ata alapján ítélte az idén két olyan személynek, akik sokat tettek a határainkon túl élő magyarokért. Melocco Miklós szobrászművész alkotását Bihari Antal, a díj esztergomi alapítója, az alapítvány titkára, a díszoklevelet Prokopp Mária professzor, a kuratórium elnöke, az ELT E egyetemi tanára adta át a díjazo ttaknak. A Szent Istvándíjat 2001ben Bihari Antal kezdeményezésére alapították meg a esztergomi és kö rnyékbeli polgárok, de ma már a határon túli támogatók köre is egyre bővül. A kuratórium tagjai között van Beer Mikló s püspök, Meggyes Tamás, Esztergom város polgárme s tere, Horváth István, a Balassa Múzeum igazgatója, Koditek Pál esztergomi képviselő és Kápolnai Dezső, a Richter Gedeon Rt. nyugalmazott igazgatója. Az alapítást követő évben elsőként Orbán Viktor volt mini s zterelnök vehette át az elismerést. vissza Tárgyalásokat követel a vajdasági magyarság 2003. augusztus 18. 7:45 MNO Azonnali tárgyalásokat követel a vajdasági magyarság a kettős állampolgárságról - jelentette ki Kasza J ó- zs ef a palicsi Szent István napi megemlékezésen. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Szerbia miniszterelnökhelyettese nem tart attól, hogy a kettős állampolgárság birtokában tömegesen költöznének át a vajdasági magyarok az anyaországba - közölte a Krónik a. vissza EP: a beleszólás nem a szavazati jogon múlik Olyan jelenős döntések születnek az Európai Parlament (EP) egy hét múlva kezdődő ülésszakán, am elyek Magyarországra is hosszú távon hatnak, ám az ország a csatlakozásig nem rendelkezik szavazati joggal. A lapunknak nyilatkozó kormánypárti és ellenzéki EPmegfigyelők szerint azonban nem a szav azati jog a lényeg, hanem a frakciókon belüli elismertség, a kompromisszumok keresése. Több olyan ügy is napirendre kerül, amelyek jelen állás szerint hátrányosan érintenék a leendő tagállamokat és ellent é- tesek az egyenlőség elvével. Magyarország szempontjából is nagyon jelentős döntések születnek az Európai Parlament (EP) következő ülésszakán - nyilatkozták lapunknak az unió parlam entjébe megfigyelőként delegált magyar politikusok. Az EP mához egy hétre kezdődő őszi ülésszakán döntenek ugyanis a közös agrártámogatási rendszerről és megkezdődik a következő időszak uniós költségvetésének kidolgozása is. A 2004. május elsejei csatlakoz á- sig a leendő tagállamok képviselői megfigyelőként ves z nek részt az unió intézményeinek munkájában. Ez azt jelenti, hogy szavazati joguk nincs, de hozzászólhatnak a különböző témákhoz. Magyarország huszo nnégy megfigyelőt delegálhatott az EPbe. Ők május ót a vesznek részt az unió parlamentjének brüsszeli és strassbourgi munkájában. V a lamennyien a magyar parlament képviselői, ám a taggá válás után az unió szabályai szerint orszá g gyűlési képviselők nem lehetnek az EP tagjai. Tabajdi Csaba, az MSZP megfigyelői csoportjának vezetője lapunknak elmondta: a csatlakozási szerződés aláírása óta jelentősen megváltoztak az EU agrártámogatási elképzelései, ám a mezőgazdasági reform k idolgozásakor figyelmen kívül hagyták a csatlakozó országok érdekeit. Ko r mányzati szinte n már korábban elkezdődtek az egyeztetések erről és az őszi ülésszakon az EP, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elé kerül a probléma. Tabajdi azt is elmondta: most kezdik meg a 2006tól kezdődő hét éves ciklus költsé gvetési irányszámainak meghatáro zását és ez a mu n ka 2005ben fejeződik be. Surján László, a Fidesz megfigyelői delegációjának tagja a Népszavának azt mondta: a költségvetés ka pcsán várhatóan arról is vita lesz, maradjone az eddigi gyakorlat, hogy hét évre határozzák meg az irán y-
