Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-01
13 Az EUcsatlakozás előtt álló Magyarország állampolgárai már számolnak az emberek szabad áramlására vonatkozó al apelv kínálta előnyökkel. Az anyaországon kívül élő magyarok azonban aggódva figyelik diadalmas menetelésünket. Az uniós megállapodás szerint ugyanis a csatlakozás előtt fél évvel, azaz idén novemberben vízumot kell bevezetni a bővítésből kimaradó országok kal szemben. A Vajdaságban, de Kárpátalján és Erdélyben is a kettős állampolgárság megadásának esélyeit latolgatják. Annak bevezetéséhez a magyar alkotmány megváltoztatására lenne szükség - ez viszont a jelenlegi parlamenti arányok mellett elképzelhetetlen . A már 1995 óta uniós tag Ausztriában élő burgenlandiaknak, valamint a Magyarországgal egy időben csatlakozó Szlovákiában élő felvidékieknek a jövőben sem jelent problémát a beutazás, mióta pedig Románia és Horvátország lekerült a vízumkötelezett ország ok listájáról, elvileg az erdélyi és a horvátországi magyarokat sem érinti a határzár. A vajdasági és a kárpátaljai magyarok előtt azonban legördül a vasfüggöny, amennyiben nem valósul meg a Medgyessykormány által ígért könnyített vízumkiadás. Németh Zsol t a Heti Válasznak úgy nyilatkozott: az Orbánkormány idején a jobboldali többségű parlament a státustörvényben rögzítette, hogy a hazánkba beutazó és itt tartózkodni szándékozó határon túli magyaroknak - a nemzetközi jogi kötelezettségeket figyelembe véve - a lehető legkedvezőbb elbánást biztosítja. Az MSZPSZDSZkoalíció érthetetlen módon törölte ezt a paragrafust, és a Fidesz külpolitikusa szerint a kormány azóta sem adott választ a kárpátaljai és a délvidéki magyarok aggodalmaira. A szerb kormányfő a kölcsönösség elvét félretéve május közepén indítványozta SzerbiaMontenegró külügyminiszterénél a vízumkényszer egyoldalú megszüntetését az uniós polgárokkal szemben. Zoran Zsivkovics miniszterelnök később azzal toldotta meg nagyvonalú indítványát, hogy Me dgyessy Péter szabadkai látogatásán bejelentette: nem látja akadályát a magyar nemzetiségűek kettős állampolgárságának. Veszélyes ötlet Kovács László külügyminiszter szerint "elképesztő és irreális ötlet, hogy mintegy három és fél millió ember alanyi j ogon kapjon állampolgárságot". Nem érdektelen feleleveníteni, hogy egy ciklussal korábban ellenzéki képviselőként hogy nyilatkozott: "A szomszédos országok úgy értelmezhetnék, hogy Magyarország önkényesen kiterjeszti fennhatóságát más országok állampolgára inak millióira. Az ötlet megvalósíthatatlan, és Magyarország nemzetközi megítélése szempontjából veszélyes." Ám most Szerbiáról kiderült: nem úgy értelmezné a kettős állampolgárságot, ahogy Kovács gondolta. A külügyminiszter a korábbi megszólalásához képes t kevésbé érdes, ám hasonlóképpen hervasztó gondolatokat fogalmazott meg a Napkelte július 16i műsorában. Eljátszott a gondolattal, hogy a vajdasági magyarokon kívül minden határon túli magyarnak meg kellene adni az állampolgárságot, majd levonta a követ keztetést: ez esetben hárommillióval több embernek kellene biztosítani az állampolgári jogon járó juttatásokat, s ezt a magyar gazdaság nem bírja el. Medgyessy Péter pedig a szerb ajánlat után az újvidéki Magyar Szónak arról beszélt, hogy az állampolgárság nem a nemzethez, hanem az államhoz való tartozást jelenti, illetve ha mindenkinek megadnák, az a Kárpátmedence kiüresedését jelentené. A magyar állampolgárság iránti igényt jelzi, hogy Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetője aláírásg yűjtésbe kezdett, törekvését a Vajdasági Magyar Szövetségnek a Medgyessykormánnyal baráti viszonyt ápoló elnöke, Kasza József is támogatja. Ukrajna 12 milliós orosz kisebbsége miatt nem hajlandó elismerni a kettős állampolgársághoz való jogot. Ausztria se m ismeri el e jogi kategóriát, de a burgenlandiak számára nem is annyira vonzóak a magyarországi juttatások. A romániai magyarok lehetőségét behatárolja, hogy kettős állampolgár nem lehet közhivatalnok és választott tisztviselő, így a magyar érdekérvényesí tés jelentős csorbát szenvedne. Ki a magyar? A liberális újságírók egy része már a felvetést is fanyalgással fogadta. A Magyar Hírlap július 9i szerkesztőségi cikkében úgy tartotta, hogy a kettős állampolgárság politikai ügy, s megadása esetén érzelmi alapon dőlhet el a parlamenti választás. A szerző attól is tart, hogy újra előkerül a problematikus "ki a
