Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-12
8 Brüsszel beleszól a kettős állampolgárságba NSZ • 2003. augusztus 12. • Szerző: Munkatársunktól A határon túli magyarok kettős állampolgárságának bevezetése a magyar EUcsatlakozásig, vagyis jövő májusig szóba sem jöhet. Ezt ugyanis két olyan nemzetközi megállapodás gátolja, amely az Orbánkormány idején született. A z egyik hazánk EUcsatlakozási szerződésének erre vonatkozó fejezete. A szerződés ratifikálása épp most folyik a tagállamokban, ezért annak fejezeteit felmondani nem lehet. A másik az az egyezmény, amelyet az Orbánkormány 2001 novemberében helyezett leté tbe az Európa Tanács főtitkáránál, s az előző parlament 2002. február 13án hagyta jóvá. A dokumentum úgy fogalmaz: „A részes államok állampolgárságra vonatkozó szabályai nem tartalmazhatnak megkülönböztetést, vagy nem foglalhatnak magukban semmilyen olyan gyakorlatot, amely kimeríti a nemen, valláson, fajon, bőrsz í- nen vagy nemzeti vagy etnikai származáson alapuló diszkriminác i ót.” E tényekkel – a nyilatkozatokból ítélve – valamennyi magyar közjogi méltóság, illetve parlamenti párt tis ztában van. Ám politi kai okok miatt ez az érv nem, vagy csak politikai sztaniolba csomagolva bukkan fel. A vajdaságiak és a kárpátalj a iak jogos aggodalomból fakadó felvetése így vált a magyar belpolitikai küzdelem részévé. A pró és kontra érvek mögött kitapintható a vita fő té tje: a kettős állampolgársághoz ka p csolódó esetleges itthoni szavazójog. A kettős állampolgárság bevezetése a nemzetközi jogi kötelmek miatt nem egyszerűen Magyarország, v alamint az érintett államok és a magyar kisebbségek ügye. A témát hiv a talosan csak a magyar EUcsatlakozás után, Brüsszel közvetlen bevonásával lehet napirendre tűzni. Erre kötelezi hazá n kat az EUcsatlakozási szerződése. Mivel májusig a szab á lyozás semmiképpen sem változhat, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Magyarországnak mindenképpe n be kell vezetnie a vízumkényszert Szerbia és Montenegró, valamint Ukrajna esetében. A könnyítéseknek persze ezer formájuk lehet, de ez nem változtat a vízumkén yszer tényén. Annak természetesen nincs akadálya, hogy a kettős állampolgárságról vita kezdődj ék magyarországi fór umokon, ahogyan azt a vajdasági magyarok kérték. Ez azonban jelenleg nem lehet több mint az érvelések következmények nélküli felsorolása. vissza Románigazolvány NSZ • 2003. augusztus 12. • Szerző: Tanács I stván Státustörvényügyben sohasem lehet tudni, hogy amit az éppen nyilatkozók mondanak, azt komolyan go ndoljáke, vagy más céljuk van vele. Ebben a térségben a fondorlatosan adagolt nacionalizmus mindig jele ntékeny. Az bizonyos, hogy amikor Orbán Viktorék először kezdtek beszélni a státustörvényről és a magya rigazolványról, akkor kevesen gondolták volna, hogy egyszer majd a román miniszterelnök fog odanyila tkozni: Bukarest a határon túli románok anyagi támogatására a magyar példa szerint működő alapítványo kat fog létrehozni, hogy a támogatási rendszert az állami szférából a civil társadalom hatáskörébe helyezhesse át. A román miniszterelnök azt is mondta, egy esetleges román státustörvény elfogadása után például a M agyarországon élő románok ugyanolyan elbír álásban részesülhetnek, mint amilyet Románia biztosít a terül etén élő magyarságnak. Pedig igazából várhattuk is ezt a lépést, hiszen számunkra kicsit későn, a magyar státustörvény elleni szl ovák kifogások nyilvános vitatása idején derült ki, hogy már 1997 óta létezik szlovák státustörvény és szl ovákigazolvány. Ráadásul ez kevéssé európai módon szintén etnikai alapon tesz különbséget ember és ember között, sőt arra, hogy ki a szlovák, nem azt a felvilágosult választ a d ja, hogy szlovák az, aki annak vallja m agát, hanem szerinte szlovák az, akit két másik (biztosan) szlovák annak tart. Mondtak Pozsonyban mi ndenféle vadakat: Dzurinda azt, hogy vegyük ki a tö r vényből Szlovákiát is, ha olyan mostohán bánunk a
