Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-11
6 Az elemzés azt vizsgálja, létezike olyan gyakorlat, amely eltér az Európa Tanács 2002ben Magyaro rszág által is ratifikált egyezményétől, am ely kimondja a diszkrimináció tilalmát, kizárja a nemen, valláson, fajon, bőrszínen vagy nemzeti vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést - tette hozzá. "Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden ország szabályozása szinte kivétel nél kül elutasítja az etnikai alapon való pozitív vagy negatív diszkrimináció minden fajtáját" - hangsúlyozta. Bársony András közlése szerint az egyetlen kivétel talán Németország, amely az 1997ben aláírt egye zmény hatályba léptetése előtt hozta létre ez t az úgynevezett státus németek intézményét. "Ez elsősorban a 70es, 80as évek elején, a Ceausescurezsim ideje alatt a romániai szászok kimenekít é- sét szolgálta" - magyarázta, hozzátéve: Németország sem tért el attól az alapvető jogelvtől, hogy a leen dő állampolgárnak érdemben kapcsolódnia kell a fogadó ország jogintézményeihez és jogrendszeréhez. Tájékoztatása szerint az általános tapasztalat az, hogy sehol sem létezik az úgynevezett levelező álla mpolgári intézmény, vagyis amikor valaki külföldről kér állampolgárságot, de egyébként az anyaországgal nem kíván semmilyen szorosabb jogi köteléket ápolni. A politikai államtitkár elmondta: az elemzés elkészülte után áttekintik, milyen következtetéseket lehet végérvényesen levonni, s leülnek tárgyalni azokkal a kisebbségi vezetőkkel, akiknek a részéről erre igény jelentkezik. Véleménye szerint Magyarország az európai uniós csatlakozás időpontjáig "nincs abban a helyzetben", hogy a valamifajta fundamentálisan új elemet vezessen be az állampolgárság szabályozásában. Mint hangsúlyozta, az állampolgársági jogok és az állampolgárság intézményének szabályozása az eur ó- pai uniós csatlakozási szerződés része, azt a bel- és igazságügyi fejezet részeként lezárták, attól a csatlak ozási folyamat befejezése e lőtt eltérni nem lehet. Bársony András szerint ugyanakkor a csatlakozást követően elvileg "lehet kísérletet tenni arra", hogy bármely kormány "lépéseket tegyen valamifajta eltérés irányába". vissza Mádl a kettős állampolg árságról NSZ • 2003. augusztus 11. • Szerző: MTI - Jelentés A vajdasági magyar szervezetek kezdeményezték, hogy a budapesti kormány és a parlament tűzze napiren dre a kettős állampolgárság kérdését. Erről nyilatkozott a hét végén Mádl Ferenc köztársasági e lnök és Bá rsony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. MTI A kettős állampolgárság ügye rendkívül fontos kérdése a magyarságnak, amelynek esélyeiről, lehet ő- ségeiről és jogi feltételeiről a politikai elit és a társadalomtudományok képviselői előbbutóbb megnyugtató állásfoglalást alakíthatna k ki – nyilatkozta Mádl Ferenc, ho zz á téve, hogy elsietett lenne a részéről, ha e problémakörre vona t kozóan bármilyen pozitív döntést megelőlegezne. A köztársasági elnök annak kapcsán beszélt erről, hogy öt va jdasági magyar párt és mozgalom közös levélben f ordult pé nteken a M a gyar Köztársaság közjogi méltóságaihoz – köztük az államf ő höz. A levél aláírói kérték: a magyar kormány, majd a parl a ment módosítsa oly módon az állampolgárságról szóló hatályos törvényt, hogy a vajdasági (s más határon túli) magyarok i s jogosultak legyenek magyar útlevélre, ha erre igényt tart a nak./p> „Rendkívül fontos kérdése ez Magyarországnak és a határ okon túli magyarságnak. Végül is beletorkollik az Európai Unió egységet teremtő, határokat feloldó filozófiájába és politikáj á ba” – hangsúlyozta nyilatkozatában Mádl Ferenc. Szerinte a megvalósulás esélyeiről és jogi feltételeiről a m agyar politikai elit, s a társadalomtudomány számos képvisel ő- je mielőbb kialakít „egy olyan nézetrendszert és állásfogl alást, ami valamiképpen majd megny ugtató lesz”. A köztársasági elnök álláspontja szerint elsi e tett lenne ▪ Bársony András külügyi politikai államti tkár a MR Vasárnapi Újság című műsorában elmon d ta: a KüM elemző háttérmunkát végez azóta, hogy a kettős állampolgárság kérdése ebben a formában felmerült. Ugyanakkor e mlékeztetett arra, hogy a magyar parlament még az Orbánkormány idején jóváhagyta az Eur ó- pa Tanác s nak azt a dokumentumát, amely kimondja: az egyezményben „részes államok állampolgá r ságra vonatkozó szabályai nem tartalmazha t nak megkü lönböztetést, vagy nem foglalhatnak magukba semmilyen olyan gyako r latot, amely kimeríti a nemen, valláson, fajon, bőrszínen, vagy nemzeti, etnikai szárm azáson alapuló diszkriminációt”. Bársony han gsúlyozta, hogy tárgyalni kell a határon túli m agyarokkal, m iként Brüsszellel is a kettős álla mpolgárság kérdés é ről. Jelenleg azonban nem időszerű a téma felvetése, az EUval, meg kell várni a csatlak o zás betetőzését. Az EUtagállamokkal folyik a csatlakozási szerződ é- sek ratifikálása, most nem célszerű felnyitni a lezárt fejezeteket.
