Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-09
7 Bukarest szerint még maradtak az európai normákkal ellentétes részei a magyar kedvezménytörvénynek. Mircea Geoanaromán külügyminiszter azt reméli, hogy a jövő héten Bukarestben sorra kerülő kormányközi vegyes bizottsági ülés a Magy arország és Románia közötti kapcsolatok új, a korábbinál gyakorlatiasabb szakaszának kezdetét jelenti. A magyar – román alapszerződés által létrehozott testület június 18án a két ország külügyminiszterének jelenlétében tartja soron következő ülését. Ezen f ő téma lesz a módosított státustörvény romániai alkalmazásának kérdése. A román fél azonban abban is érdekelt, hogy átvegye az EUcsatlakozási tárgyalások során Budapesten felhalmozódott tapasztalatokat. Kijelentette: a magyar félnek arra kell törekednie, hogy a jogszabályból kiiktassa az európai normákkal ellentétes részeket. Ugyanakkor a két országnak olyan mechanizmust kell e tekintetben kidolgoznia, amely megoldja a törvényben a módosítást követően is megmaradt területenkívüliségi elemek kérdését. Geoa na abban bízik, hogy olyan megoldást sikerül a státustörvény problémájára találni, amely az európai ajánlásokkal és szabályokkal összhangban van. Geoana kifejtette: a két országnak aktív közös szerepet kell vállalnia a régióban, és támogatniuk kell a nyuga tbalkáni országok NATO- és EUbetagolódását. vissza Európai védelem a kis nyelveknek Népszabadság • 2003. július 9. • Szerző: Füzes Oszkár Nagyobb közösségi hatáskört adna az Európai Parlament a kevesek által beszélt, illetve egy adott helyen kisebbséginek számító nyelvek védelmére – derült ki az EP tegnapi bizottsági ülésén. Itt elfogadták Michael E bner eurohonatya jelentését, amely javasolja: a kis nyelveket beszélők hátrányos megkülönböztetésének tilalma érdekében bővítsék ki erre az EU idegengyűlöletet figyelő ügynökségének hatáskörét. Szabó Zoltán (MSZP) képviselő, aki megfigyelőként részt vett az EPbizottság ülésén, lapunknak elmondta: úgy tűnik, a jelentés készítője nem igazán ismeri a kisebbségi problémakört. vissza Kettős állampolgárság a határon túli magyaroknak? Magyar Hírlap 2003. július 9. A kettős ál lampolgárság a határon túli magyarok között leginkább a Vajdaságban emlegetett lehetőség, mert a Magyarországra utazást már novembertől meg fogja drágítani, esetleg meg is fogja nehezíteni a vízumkötelezettség. A szerb miniszterelnök minapi nyilatkozata új lendületet adott az eszmecserének, és a magyar külügyminiszter is tett ilyen irányban egy gesztust. A kettős állampolgárság ügye nem specifikusan magyar kérdés. Romániában például semmiféle törvény nem tiltja a kettős állampolgárságot, a külföldi áll ampolgár viszonylag egyszerûen megkaphatja a román állampolgárságot is, elég, ha akármilyen távoli rokonság útján bizonyítja román származását. Nem rendelkeznek azonban a román állampolgárokat megillető valamennyi joggal, nem indulhatnak a parlamenti vagy helyhatósági választásokon, nem tölthetnek be közméltóságokat – összegzett bukaresti tudósítónk. Jelentős könnyítéseket élveznek a Moldovai Köztársaságban élő románok. Ők bármely romániai megyei rendőrparancsnokságon is elnyerhették a román állampolgárságo t, számuk a nem hivatalos becslések szerint a félmilliót is meghaladja. A Romániával szembeni vízumkötelezettséget enyhítése után néhány nap alatt 16 ezren jelentkeztek, köztük moldovai ukránok és oroszok. A román kormány időlegesen felfüggesztette a könny ítéseket, mert attól tartott, hogy megrovásban részesülhet az EU részéről, illetve diplomáciai bonyodalmai támadhatnak Ukrajnával és Oroszországgal. Nincs különbség A kettős állampolgárok ugyanazokkal a feltételekkel szavazhatnak az országgyûlési válasz tásokon, mint azok, akik „csak” magyar állampolgársággal rendelkeznek – mondta el lapunknak Rytkó Emília, az
