Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-08
11 Bukarest többéves ellenkezés után járult hozzá ahhoz, hogy megépüljön a román és a magyar fővárost ÉszakErdélyen keresztül összekötő autópálya. Ennek megvalósítását mindeddig következetesen ellenezte a mindenkori román kor mány, részben a nacionalista erők miatt, amelyek azzal riogattak, hogy Erdélyt gazdaságilag megszállja a magyar tőke, részben saját táborának ellenállása miatt. Bukarest megváltozott álláspontját segítette az a körülmény, hogy a IV. páneurópai folyosó rom ániai szakaszát a déli országrészen keresztül jelölték ki az európai illetékesek. A román álláspont 2001ben kezdett rugalmasabbá válni, amikor is az Orbánkormány anyagi támogatást ígért az északerdélyi sztráda megépítéséhez. A bukaresti vezetés ekkor – a nyilatkozatok szintjén legalábbis – hajlandónak mutatkozott a költségek másik felének finanszírozására, a gyakorlatban azonban semmit sem tett ezért, úgy ítélve meg, hogy a magyar tőke már amúgy is túlságosan behálózta Erdélyt. A románokat zavarta a szám ukra negatívan alakuló kétoldalú kereskedelmi mérleg is, attól tartottak, hogy a sztráda megépítése után a helyzet még kedvezőtlenebbé válik román szemszögből. Néhány éve az RMDSZ keményen lobbizik az északerdélyi autópálya ügyében, nem titkolva, hogy an nak megépítését meghatározó jelentőségűnek tartja. Ennek is szerepe volt abban, hogy Nastase miniszterelnök már január 20án Rómában kijelentette: országa egyik fő célja az, hogy masszív külföldi befektetéseket biztosítson az infrastrukturális fejlesztések hez. A kormánynak oda kell figyelnie az RMDSZ akaratára, hiszen létszükséglet számára a magyar kisebbség képviseleti szervezetének támogatására mind a parlamentben, mind a nemzetközi megítélés szempontjából. Az erdélyi sztráda gondolatának elfogadása melle tt szólt ezen túlmenően az is, hogy az új magyar kormány idején Budapesttel kialakított jobb kapcsolatokat sem akarták megrontani Nastaséék. A román kormányfő ráadásul nyilván rájött, a sztráda megépítéséből sok gazdasági haszna származik az országnak: Ro mánia még inkább bekapcsolódik a nyugateurópai gazdasági vérkeringésbe, hosszú évekre új munkahelyek teremtődnek, külföldi befektetésekre nyílik lehetőség, az ország több milliárd dollár értékű infrastruktúrával gazdagodik. Szóval gazdasági és politikai e lőnyök. Főleg az utóbbiak, hiszen a gesztus lekötelezi mind Magyarországot, mind az RMDSZt, és kiváltja a NATO- és EUpartnerek helyeslését is. Mindennek ellenében legfeljebb a fokozatosan teret veszítő nacionalista körök bírálatát kell elviselnie, s ez ma már nem olyan nagy ár egy bukaresti kormánynak. Mai szemmel nézve amúgy is nevetséges Vadim Tudoréknak az a feltételezése, hogy a magyar harckocsik az északerdélyi autópályán özönlik el Erdélyt, és a Molkutaknál fognak tankolni. Így aztán Adrian Nasta se január végén Szatmárnémetiben megegyezett magyar kollégájával, Medgyessy Péterrel az északerdélyi autópálya megvalósításában és abban, hogy közösen kérnek EUsegítséget a terv finanszírozásához. Az erről szóló közös levelet a két kormányfő nemrég adta át Romano Prodinak. Ebben, anélkül hogy lemondanának a negyedik folyosóról, az Erdélyen áthaladó autópálya megépítésének szükségességét is hangsúlyozzák. Ezt Nastase egyenesen kormánya kiemelt célkitűzései közé sorolta. A román szemléletváltásban végül van szerepe annak a körülménynek is, hogy a sztráda építését az Irak rekonstrukciójában is részt vevő amerikai Bechtel cég vállalta, nagyrészt a finanszírozást is szavatolva. A hírek szerint erre már 800 millió dollárt el is különített a világ egyik építő ór iásvállalata. A román kormány felhatalmazása nyomán a közlekedési minisztérium nemrég aláírta a memorandumot a vállalattal a munkálatok elkezdéséről. A Nagyváradot, Zilahot, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Segesvárt és Brassót érintő északerdélyi autópálya m unkálatai jövő év májusában indulnak, egyszerre Nagyváradon és Brassóban. A sztrádából, amely 2009ben készülhet el, már az első évben elkészülne egy tíz kilométeres szakasz. Az erdélyi autópálya Brassónál csatlakozik a IVes európai közlekedési folyosón épülő sztrádához, amelynek Brassó – Bukarest szakaszán már dolgoznak. Ezen belül a Brassó és Predeal közötti 22 kilométeres autópályaszakasz értéke 220 millió dollár, az útszakasz beépül majd a Brassót Bukaresttel összekötő 128 kilométer hosszúságú, egymill iárd euróba kerülő autópályába. A Brassó – Predeal szakasz magán- és állami pénzből készülne, az izraeli építők a finanszírozáshoz kötvényeket bocsátanak ki, amelyeket az autópálya használati díjából fizetnek vissza. vissza A kulcsfigura Magyar Hírlap 2003. július 8. Szerző: Nagy Iván Zsolt Képzeljük el a jó egy héttel ezelőtti jelenetet. Nem sokkal azután, hogy leszállt Ferihegyen a pristinai járat, az egyik magyar határőr odaszól a felettesének: főnök, van itt valami T aki, akit köröz az Interpol!
