Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-01
9 Már a múlt hét végén tudni lehetett, hogy a szlovák ellentörvény egyéb rendelkezései között az is szerepel, hogy a kedvezménytörvény értelmében Szlováki ába érkező támogatások kedvezményezettjeit kilencven százalékos különleges adóval sújtanák. A tervezet különös módon összecseng azzal a tervezettel, amelyet a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) tavaly eredménytelenül próbált elfogadtatni a parlamen ttel. vissza A kedvezménytörvény alkalmazásáról Népszava 2003. július 1. Magyarország kész tárgyalni - akár külügyminiszteri szinten is - a kedvezménytörvényről a szomszédos országokkal - mondta Kovács László (képünkön). A külügyminiszter erről a kérdésről Rolf Ekeusszal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főmegbízottjával beszélgetett. Kovács állítja: a módosított kedvezménytörvény teljes mértékben összhangban van a z uniós normákkal. E témában a románmagyar vegyes bizottság miniszteri szintű ülése július 18án Bukarestben lesz. vissza Horvát területi igények Magyarországgal szemben Magyar Hírlap 2003. július 1. Szerző: Kósa András A légrádi parasztok több gyümölcsöst is szeretnének visszakapni Zákány és Murakeresztúr között. Visszakérné egykori magyarországi földjét, gyümölcsösét néhány horvátországi gazda. Az érintettek egy 1949es magyar – jugoszláv csere nyomán Magyarországho z csatolt területet szeretnének ú jra birtokba venni. A néhány négyzetkilométernyi területet érintő kérdés egyelőre sem horvát, sem magyar részről nem szerepel a napirenden. Az MTI a Vecernji list címû zágrábi újságra hivatkozva azt írta, hogy a Kaproncához (Koprivnice) közeli légrádi já rás lakosai fél évszázados hallgatás után hivatalosan visszakövetelik Zákány és Murakeresztúr között elterülő, telekkönyvileg mindmáig tulajdonukban lévő erdőiket, présházas szőlőiket, gyümölcsöseiket, legelőiket, szántóföldjeiket, amelyeket 1949ben veszí tettek el. A Dráva horvát oldalán azt tartják, hogy Joszip Broz Tito egykori jugoszláv elnök ajándékozta Magyarországnak a szóban forgó területet, délbaranyai földekért cserébe. A légrádiak közölték, hogy hivatalosan, a nemzetgyûlés és a horvát kormány ú tján terjesztik be követelésüket. A legnagyobb példányszámú horvát napilap szerint magyarországi földjeik nélkül maradtak a Dráva mentén más horvátok és muraközi szlovénok is. A lap sem a zágrábi magyar nagykövetségtől, sem a horvát kormánytól nem kapott hivatalos tájékoztatást a kérdésről , értesülései szerint azonban Stanko Nick budapesti horvát nagykövet állítólag tárgyalt már a légrádiakkal. A magyar külügyminisztérium tájékoztatása szerint semmilyen területvisszaigényléssel kapcsolatos megkeresés nem érkezett hozzájuk, és ugyanerről s zámoltak be lapunknak Horvátország budapesti nagykövetségén is. Ádám Melinda konzul szerint Stanko Nick nagykövet valóban tárgyalt a Légrád és néhány környékbeli település küldöttségével, a határrendezés kérdése azonban nem került szóba. A téma a kompforga lom újbóli megindítása volt Őrtilos és Légrád között, a környéken ugyanis csak Golánál, illetve Letenyénél lehet átlépni a határt, így a helybeliek több tíz kilométeres kerülőkre kényszerülnek. A leginkább érintett Őrtilos polgármesterét sem kereste meg még senki a horvát területi i gények miatt. Kunos Zoltánné elmondta, hogy annak idején mind magyar, mind jugoszláv oldalon egyszerûen lezárták a határokat, így a Dráva mindkét oldalán lakók egyik napról a másikra elveszítették a folyó túloldalán fekvő ingatlanjaikat. Ha esetleg néhány család mégis visszakapná földjeit, ez a polgármester asszony szerint aligha okozna gondot, hiszen mind Őrtilos, mind a környékbeli falvak annyira elnéptelenedtek mára, hogy rengeteg föld van parlagon, az egykori gyümölcsösöket régóta nem gondozza már senki . Kunos Zoltánné szerint nincs nagy szükség a kompra sem: "a fiatalok elmennek innen, az itt maradt öregek már nem tudnák a földeket mûvelni, így a forgalom egyenlő lenne a nullával”. vissza
