Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-08
7 társaságokat érinti kedvezőtlenül. A kiszállításokat akadályozó horvát lépés különösen hátrányos a nyári időszakban, mivel a ma gyar húsexport ilyenkor fut a csúcsra a turistaszezon miatt – tette hozzá a titkár. Nem csak Horvátországgal, több más CEFTAállammal is voltak bizonyos, szintén a húskereskedelmet érintő feszültségek, ám azok rendeződni látszanak – tudtuk meg Major Istv ántól. Bledben a jelek szerint sikerült dűlőre jutni Szlovéniával és Romániával is. Szlovénia – piaczavarásra hivatkozva – az idén április 15én, azonnali hatállyal visszavonta a magyar élő sertés és sertéshús eddigi, CEFTAkedvezményes beviteli vámjait, s ezen exportot csak további 82 – 134 szlovén tolár/kg közötti kiegyenlítő értékvám mellett lehet beszállítani az országba. A mostani tárgyaláson a szlovén fél megnyugtatónak minősítette, hogy Magyarország már nem nyújt direkt támogatásokat sertéskiviteléhez, mivel kimerültek a WTO által engedélyezett, illetve az erre a célra elkülönített költségvetési keretek, ezért a szomszédos ország vállalta, hogy napokon belül visszavonja az intézkedést. Mint korábban is megírtuk: Ausztria után Magyarország a második legn agyobb sertéshússzállító Szlovéniába. Tavaly 136 tonna élő sertést és 6148 tonna sertéshúst exportáltunk oda. A magyar – román tárgyalás eredményeként Bukarest elállt attól, hogy korlátozó intézkedést vezessen be a magyar sertésszállítmányokra. Ez annak kö szönhető, hogy biztosítékokat kaptak arra, hogy nem kapnak exporttámogatást a sertéságazat szereplői. A CEFTA vegyes bizottságának ülésén aláírták a magyar – cseh és magyar – szlovák agrárkereskedelem további liberalizálását előirányzó kiegészítő jegyzőkönyv et is. Ennek értelmében – a már július 1je óta kölcsönösen alkalmazottaknak megfelelően – a magyar – cseh kereskedelem mintegy hatoda, a magyar – szlováknak pedig tizede válik tehermentesebbé. Tavaly a magyar agrárexport Szlovákiába 50, Csehországba 88 millió dollárt tett ki. vissza A Berlusconiügy tanulságai Világgazdaság [20030708] Szerző: Fóris György A legfrissebb Berlusconibotrányban nem az a figyelemre méltó, hogy egy hatvanmilliós európai hatalom kormányfője személyes kedő megjegyzésekre ragadtathatta magát az EU képviselői előtt, hanem az, hogy nem ez az első Berlusconiügy. Aminek fényében a történet igazi kérdőjeleit a dolgok miértje és várható további tanulságai jelenthetik. Csupán emlékeztetőül: az olasz kormányfő egy hete, az Európai Parlament plenáris ülésén az általa vezetendő féléves olasz EUelnökség programját ismertetve személyes szóváltásba keveredett egy német szociáldemokrata képviselővel, akinek azzal vágott vissza, hogy úgy vélte: vitapartnere egy most készülő olasz filmben, ami a náci haláltáborokról szól, éppen alkalmas lenne a táborparancsnok szerepére. Valójában a történet nem lepte meg azokat, akik emlékeztek, hogy akadt már előzménye. Két éve bejárta a világsajtót, amint Berlusconi – aki akkoriba n egy személyben látta el kormánya külügyminiszteri teendőit is – az EUminiszterek informális találkozója után, a résztvevők „családi fotójához” sorakozva ujjaiból szamárfüleket formált az előtte álló spanyol kollégájának. (Még aznap este sikerült Günter Verheugen és a vendéglátó spanyol miniszter sajtóértekezletét is megzavarnia, midőn a jegyzetelő újságírókon átfurakodva, a színházterem oldalbejárata felől széles mozdulatokkal kezdett integetni Verheugenéknek, jelezve, hogy „idő van”, siessenek, kell men ni vacsorázni…) Megnyilvánulásait azóta finoman szólva is eredetiség hatja át. A szeptember 11i New Yorki terrortámadás után például, midőn a nagypolitika igyekezett érzékelhető különbséget tenni a vallási fanatizmus és a „hétköznapi” iszlám hit között , Berlusconi habozás nélkül fejtegetésekbe bocsátkozott a kereszténység felsőbbrendűségéről. És akadna példa még. Nyilván lesznek avatott szerzők, akik részletekbe menően igyekeznek feltárni a jelenség lehetséges okait, kezdve a személyiségi jegyekkel, f olytatva az érme másik oldalával is. Két éve történt, hogy az egyik alapító