Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-07
Jövő tavasszal elkezdődik az Erdélyt átszelő autópálya építése – jelentette ki a hét végén Kolozsváron Ioan Rus, román belügyi és közigazgatási miniszter. A múlt héten Bukarestben aláírták a Bech tel amerikai építőipari céggel a sztráda megépítéséről szóló szerződést. A Bors – Nagyvárad – Zilah – Kolozsvár – Marosvásárhely – Segesvár – Brassó autópálya összesen 2,5 milliárd dollárba kerül. Románia azt szeretné, ha a finanszírozásban a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is rész venne – mondta a miniszter. A Bechtel saját szervezésű társadalmiprivát partnerségi forrásokból 800 millió dollárt fordít a munkálatokra. A tervek szerint a sztráda építését egyszerre kezdik majd meg Brassótól és a magyar – román határállomástól, Borstól. A román fél abban bízik, hogy az autópálya elkészüléséig a magyar oldalon megépül az a gyorsforgalmi út, amely az erdélyi sztrádát a magyarországi autópályákkal összeköti, s amelynek elkészültére a kétoldalú megbesz élések alkalmával Medgyessy Péter kormányfő személyes felelősséget vállalt. Az erdélyi autópálya Brassótól Bukarestig tartó részének több szakaszára már korábban szerződést kötöttek Bukarestben, s ott a munkálatok már az idén megkezdődnek. A tervek szerin t az autópálya 2009ig elkészül. Rus elismerte, hogy a sztráda jelentősen hozzájárulhat az erdélyi régió fejlesztéséhez, így megépítése román nemzeti érdek. Örömmel nyugtázta azt is, hogy a tervet erdélyi magyar és román lobbik egyaránt támogatták, s hogy a Markó Béla vezette RMDSZ sokat tett megvalósulásáért. Erdélyi román nacionalista körök azzal riogatják a lakosságot, hogy a sztrádának azért kell megépülnie, hogy Magyarország majd azon rohanja le Erdélyt. Ezt azonban a szintén kolozsvári Vasile Dincu, volt tájékoztatási miniszter az évtizedes szélsőséges nacionalista retorika megnyilvánulásának minősítette. Úgy vélte, a mentalitás lassan változik, de végül valamennyi erdélyi be fogja látni, hogy a terv hatalmas gazdasági fellendülést eredményez. vissza Szoborvita Révkomáromban Népszava 2003. július 5. A Matica Slovenská hazafias mozgalom és a révkomáromi önkormányzat között több mint tíz éve tartó huzavona után a szlovák szerveződés az önkormányzat hozzájárulása nélkül szombaton Révkomáromban felállította Cirill és Metód, a két bizánci szerzetes négy méter magas szobrát. Az önkormányzat a kezdetekben nem engedélyezte, hogy a Matica az általa kiválasztott köztéren állítsa fel a szobrot, amelynek szerinte azért van helye Révkomáromban, mert a szláv írásbeliség két megteremtője állítólag a Duna révkomáromi gázlójánál lépett a jelenlegi Szlovákia területére. Annakidején a vita politikai jelleget öltött, és mert a Matica Slovenská azóta sem nyugodott bele, hogy a hatalmas sz obor csak a város evangélikus templomának kertjében kaphatott helyet, azóta is sokszor fellángolt. A közelmúltban a mozgalom úgy döntött, hogy a városközpontban lévő székháza elé helyezi el Cirill és Metód szoboralakját, de építési engedélyt nem kért az ö nkormányzattól. Szombaton, a Szlovákiában egyházi és állami ünnepként bejegyzett Cirill és Metód napján több emelődaruval tett sikertelen kísérlet után a szobrot kiemelték az evangélikus templom kertjéből, de nem tudták a kívánt helyre szállítani, mert a Matica Slovenská székházához vezető utat Révkomárom polgármestere a városi rendőrség három gépkocsijával eltorlaszoltatta.
