Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-07
Népszavazás Korzikán - A Szépség szigetén horogra akadt Franciaország első számú közellensége Népszabadság • 2003. július 7. • Szerző: Dési András Rendkívül bizonytalan kimenetelűnek ítélték Franciaországban a voksolás megkezdése előtt a vasárnapi korzikai népszavazást, amely során a 191 ezer választásra jogosult polgárnak arról kellett döntenie, hogy elfogadjae a jobbközép párizsi kormány által a sziget számára javasolt státusmódosítást. A nem kötelező érvényű referendumra alaposan rányo mta a bélyegét Yvan Colonna, Franciaország első számú szökevényének péntek esti, szenzációszámba menő letartóztatása. A korzikai nacionalista az első számú gyanúsítottja az elmúlt évek leghírhedtebb politikai gyilkosságának, a Claude Erignac prefektus elle ni 1998. februári halálos merényletnek. A Raffarinkabinet által javasolt státusmódosítás közel negyedszázadon belül immáron a negyedik reform lenne. A kérdés alaposan megosztja a Szépség szigetének lakóit. Míg a nacionalisták egy része a függetlenség fe lé tett lépésnek tartja, az ellenzők a hatalom túlzott koncentrációjától tartanak. A reform lényege, hogy a két korzikai megye ugyan megmaradna, de a két megyei közgyűlést egybeolvasztanák a korzikai területi gyűléssel. Az így létre jövő új, egységes terül eti gyűlés kiterjesztett jogokkal, a többi között adóbehajtási jogosítványokkal is rendelkezne. Vasárnap a kora délutáni órákban harminc százalék körüli szavazói részvételről szóltak a híradások. A nagy kérdés az, hogy a „köztársaság első számú közellensé gének” nevezett Yvan Colonna váratlan horogra kerülése milyen hatással volt a helyiekre. Colonnát több mint négyéves hajsza után sikerült letartóztatni. A RAID, a francia rendőrség különleges kommandója egy délkorzikai juhásztanyán fogta el a férfit. A sz ökevény rendőrkézre kerülését érezhető diadallal bejelentő Nicolas Sarkozy belügyminiszter ugyan tagadta, hogy a „fogást” a referendumhoz igazították volna, az események egybeesése azonban nem a véletlent valószínűsítik. Colonna még 1999. május végén tűnt el nyomtalanul, nem sokkal azt követően, hogy a francia hatóságok felgöngyölítették a Claude Erignac prefektus meggyilkolására szövetkezett nacionalista csoportot. Erignacot 1998 februárjában Ajaccióban, a nyílt utcán hátulról lőtték le. A rendőrök szerint Colonna volt az, aki tüzet nyitott a testőrök nélkül közlekedő kormánymegbízottra. Colonna a gyilkosságot máig tagadja. Szökésének és regénybe illő bujkálásának körülményei egyelőre tisztázatlanok. Miközben a 43 éves férfit DélAmerikától kezdve Afrikán át az Ibériaifélszigetig számos országban keresték, a sajtó szerint a nacionalista aktivista Korzikán, a sűrű bozótokkal borított hegyvidéken bujkált, gyakran váltogatva tartózkodási helyét. Bujkálását nemcsak a nacionalistákkal szimpatizáló és a „hallgat ás törvényének” engedelmeskedő lakosok, hanem valószínűleg a helyi rendőrség és csendőrség soraiból is segíthették. Erre utal, hogy a Colonnáról három hónappal ezelőtt, eddig fel nem tárt forrásból kapott „tipp” óta a hajszát személyesen felügyelő Sarkozy a korzikai belügyi hatóságokat kikerülve kizárólag a RAIDdal tartott kapcsolatot. Colonnát a hét végén rendkívüli biztonsági intézkedések közepette a párizsi Santé börtönbe szállították, és a terroristákra szakosodott vizsgálóbírák bűnszövetkezetben elkö vetett gyilkosság miatt vonták eljárás alá. vissza Funar nem lehet polgármester Kolozsváron? Népszabadság • 2003. július 7. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Kolozsvár hírhedt polgármestere nem indulhat többé a helyhatósági vála sztásokon, miután egy büntetőjogi perben a suceavai bíróság „jogerősen és visszavonhatatlanul” pénzbírságra ítélte. Bár Gheorghe Funarnak mindössze ötmillió lejnyi (35 ezer forintnyi) büntetést kell fizetnie, ez bekerül a rendőrségi nyilvántartásba, s a polgármester ezt követően büntetett előéletűnek számít.
