Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-04
6 Uniópártok megállapodása Strasbourgban − Szájer a FideszCDU/CSU megállapodásról − A magyar kisebbségi törekvéseket a német uniópárt mindig támog atta (MN 9.o.) http://www.mno.hu/ Feszültség támadt Olaszország és Németország viszonyában – Berlusconi bocsánatot kért (Nszv 1., 2.o.) http://www.nepszava.hu/ Találkozás az ördögi részletekkel – Az utolsó összecsapások az EU jövőjét tervező konventben (Vg 3.o.) http://www.vilaggazdasag.hu/ Cikkek: BP0080 4 230 MTIk1019 Kedvezménytörvény - szakértői vélemény a Vajdaságból, Kor hecz Tamás kod: jogszabály/nemzetiség/KULP/BELP/JOGI fk: HU/VAJDASÁG ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2003. július 3., csütörtök (MTI) - A kedvezménytörvény körültekintőbb és alaposabb előkészítésével elkerülhetők let tek volna a nemzetközivé terebélyesedett viták a jogszabály körül - vélekedik Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter. Korhecz nemzetközi jogász, szakterülete a nemzetközi kisebbségvédelem, s ebből a témából írta doktori disszertációját is. A politikusjogász szerint jó lett volna, ha az anyaországnak már az elmúlt évtizedekben átfogó nemzetstratégiája van a határon túli magyarság irányában, de a két háború közötti időszak nemzetstratégiája kizárólag a határrevízióra korlátozódott, míg II. világháború után a szocialista internacionalizmus jegyében tudomást sem akartak venni a határon túli magyarokról. A rendszerváltás után ismét felszínre tört ez a kérdés, bekerült a magyar alkotmányba az a passzus, amely szerint az anyaország gondját viseli a határon túl élő magyaroknak is. Új korszakot jelentett a három pillérű antalli külpolitika, amelynek irányelveit nem vetette el egy kormány sem, noha mindig másra helyezték a hangsúlyt. Korhecz az MTInek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Magyar országnak a kedvezménytörvény elfogadásáig is volt a hátáron túl élő magyarságot támogató nemzetpolitikája, amely e közösségek szülőföldön való megmaradását szolgálta, s különféle támogatásokban öltött testet. A kedvezménytörvény próbálta egységbe foglalni és kiszélesíteni a kedvezményrendszert, s a magyarigazolvány intézménye révén erősíteni a határon túli magyarokban az identitástudatot. A nemzetközi jogász és politikus már a kedvezménytörvény elfogadása előtt arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály a lapvető és elkerülhető hibája területen kívüli hatálya, nevezetesen az, hogy Magyarországra nézve kötelező érvényű döntéseket hoz egy külföldi civil szervezet - az ajánlószervezet , s így határon átnyúló közigazgatási rendszer alakul ki. Korhecz szer int a másik gond a kedvezményezettek körének meghatározása volt. A jogszabály nem korlátozódik a magyarok lakta területekre, ugyanakkor hatálya csak bizonyos országokban élő magyarokat érint. Ha valóban a kulturális és a magyar identitás megőrzése a cél, a kkor - a miniszter szerint - nincs ok ilyen különbségtételre. Rámutat arra az ellentmondásra, hogy például a szerbiai Nis városában - ahol sosem éltek magyarok - igénybe lehet venni a kedvezményeket, miközben a Vajdasággal határos boszniai területeken élő magyarok már nem tartoznak a támogatottak körébe. Ilyen különbségtételre nincs példa a hasonló európai jogszabályokban, s a "szlovákiai kedvezménytörvényben" sincsenek ilyen megkötések. A miniszter megítélése szerint a kedvezménytörvény módosításával a törvénynek már nincs területen kívüli hatálya, továbbra is fennmarad viszont az a probléma, hogy csak bizonyos országokban élő magyarokra vonatkozik, ezzel azt sugallva, hogy a többi országban élő nemzettársak kultúrájának és identitásának ápolása kevésb é fontos. Korhecz úgy látja, hogy indokolatlan volt a törvény módosításával kihagyni a jogszabály preambulumából az egységes magyar nemzetre való hivatkozást, mert ennek a passzusnak nem volt határon átnyúló hatálya, s erre vonatkozóan a Velencei Bizot tságnak sem voltak észrevételei. Jogilag nagyon nehéz
