Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-30
10 Akkor pedig a líceumot mindhiába építjük fel. Csaba atya „valakiktől” úgy tudja, a j elenlegi magyar ko rmány nem szívesen támogatná az egyházi központ fejlesztését, s ennek köszönhetően született meg a világi iskolaközpont terve. – Ez az egész lavina úgy kezdődött el itt Déván, hogy Hiller úr felhívott Budapestre, és megkérde z te, mire van szükség. Mert úgy tűnik, a szórványban egyedül Déván nő évről évre a beiskolázott gyerekek száma. Elmondtam, hogy sajnos Brassó és Arad között egyetlen magyar líceum sincs, s hogy nekünk erre nagy szükségünk lenne. Hiller úr támogatásáról biztosított, de m ost úgy tűnik nekem, hogy egyházi jellegű i ntézménybe, ingatlanba nem szívesen szállna be a jelenlegi magyar vezetőség. A viták ellenére Böjte atya leszögezte: nincs szó arról, amit Bayerék állítanak, hogy központja ősztől me gszűnne. Azzal viszont elégede tlen, hogy miközben az általa gondozott gyerekekért az állam csupán havi 500 ezer lejt folyósít, az állami árvaházak egy gyermekért tizenkétszer ennyit kapnak. Takács Csaba, az RMDSZ második embere Hunyad megyei lakos. Ebben a minőségében is me g lepődéssel vett tudomást a dévai vitákról, amelyekre szerinte egy szórványmegyében – ahol mind az egyház, mind pedig a civil szervezetek és az RMDSZ munkája rendkívül fontos – semmi szü k ség nincs. Az ügyvezető elnök emlékeztetett arra a tényre, hogy Hunyad megyében 1989 előtt a magyar nyelvű oktatás csaknem teljesen megszűnt, s azt 1990 után a tanárok, a diákok, a szülők, az RMDSZ, a civil szervezetek és az eg yház együttes erővel próbálták talpra állítani. Ebben a munk á ban kiemelkedő teljesítményt mutatott fel Böjte atya, s kiváló munkát végzett az RMDSZ, a Ped a gógus Szövetség és a szülők csapata is. – Így jutottunk el oda, hogy Böjte atya központján kívül a dévai középiskolában már tavalyelőtt két párh uzamos osztályt indíthattunk, s hogy az állami általános iskolában is párhuzamos magyar osztályokban tanu lnak a gyerekek, megyei szinten összesen hatszázan. Ma már magyar szakkollégi u mi osztály is működik Déván, ahol autószerelést, autóvillamosságot tanulnak a diákok – fejti ki Takács Csaba. Sok érv felsorakoztatásával bizonyítja, hogy az RMDSZ kezdettől fogva támogatta Böjte Csaba tevéken ységét. Elismeri, hogy az ellenőrzések hátterében politikai megfontolások is lehetnek, de rámutat: éppen az RMDSZ „simította el” mindig ezeket a gondokat, „járta ki” a jóváhagyásokat, s zerezte meg a szükséges engedélyeket, sőt tény, hogy az utóbbi években állami támogatást is sz e reztek a ferences központnak. Ugyanakkor a tanerőknek állami fizetést biztosítottak. Bár Romániában a felekezeti oktatás jogi háttere egyelőre nincs tisztázva, ezeket a támogatásokat jövőre növelni szeretnék. Az alkotmánymódosítás során pedig – s ez is közismert tény – éppen az ilyen eseteket szem előtt tartva javasolták, hogy a felekezeti és az állami, illetve a magánoktatási intézményeket tegyék egyenlővé. Ugy anakkor Takács úgy véli, Déván nem csupán árvák és szociálisan rászorultak élnek, létezik egy polg á- rosodó magyar társadalom is, amelynek egy része gyermekeit színvonalas világi iskolában kívánja magyarul taníttatni. Ez az igény viszont nem kellene, hogy el lenérzéseket szüljön. S ennek az igénynek a kielégítésére tervezik a Petőfi Sándor Líceum helyreállítását, amelyhez kollégiumot is építenének. – Ezt az iskolát a szórvány utolsó bástyájának képzeljük el I – XII. osztályos oktatással. Olyan i n tézményként, aho l jó tanári közösség, jó szakmai képzéssel, vonzó oktatási programokkal a kö r nyék gyerekeit neveli. Azokat, akik nem felekezeti oktatási formában akarnak tanulni. Ma Déván öt helyen folyik magyar állami oktatás. A tanárok szünetben rohannak az egyik iskolá ból a másikba. Ezt össze akarjuk fogni egyetlen i ntézményben, amelyik mellé internátust is akarunk építeni. Takács Csaba úgy észleli, hogy „ez a terv az egyházat zavarja”. Pedig ezt a kezdeményezést a d é vai Geszti Ferenc Alapítvány olyan felmérés eredmény eként karolta fel, amelyből kiderült, hogy a szülőknek, a tan á- roknak és a diákoknak a 90 százaléka egyetért egy ilyen önálló állami magyar oktatási központ létrehozás á- val, amelyben a tanárok fizetése, az oktatás és a nevelés szakmai hátt e re biztosítva van.
