Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-29
12 A Vajdasági Magyar Demokrata Párt július 16án aláírásgyűjtést kezdeményezett anna k elérésére, hogy Budapest adjon állampolgárságot a délvidéki magyaroknak, azaz tegye lehetővé, hogy kettős, magyarszerb állampolgárok legyenek. Ágoston András, a Vajdaságban nem igazán nagy erőt képviselő párt vezetője ugyanaznap felszólította a többi he lyi magyar szervezetet: fogalmazzanak meg együtt egy levelet és küldjék el Medgyessy Péter miniszterelnöknek a követelés alátámasztására. Kasza József, a vajdasági magyarság legbefolyásosabb vezetője, szerb miniszterelnökhelyettes nem utasította el a kezd eményezést. Melynek megítéléséhez két dolgot kell tudnunk. Az egyik az, hogy Magyarország novemberben - az uniós követelményeknek megfelelően - vízumkötelezettséget vezet be SzerbiaMontenegróval szemben. Ez bonyolultabbá, és - ha nem sikerül megoldást ta lálni - drágábbá teszi a vajdasági magyarok számára az anyaországgal való kapcsolattartást. A másik tényezőt Zoran Zsivkovics szolgáltatta. A szerb miniszterelnök, aki június 3án Szabadkán találkozott Medgyessy Péterrel, a tárgyalásokat követően újságírói kérdésre úgy válaszolt, hogy országa semmi kivetnivalót sem találna abban, ha a vajdasági magyarok kettős állampolgársághoz jutnának. E jogállás gondolata szinte már a keleteurópai rendszerváltás óta kísért a határon túli magyarok körében. Többnyire azo nban háttérbe is szorult - túlságosan nagyok voltak vele kapcsolatos kételyek és az ellenerők. A leghathatósabb érv politikai jellegű volt: hiszen - mondták az ellenzők - a szomszédos országok nacionalistáisovinisztái amúgy is azzal vádolják az ottani mag yarokat, hogy nem hűséges polgárai államuknak, igazából Budapesthez húznak, sőt, egyfajta "ötödik hadoszlopot" képeznek országaikon belül. Ha határon túli nemzettársaink megkapnák a magyar állampolgárságot, akkor ez - az időközben némiképp lelanyhult - ell enséges propaganda újabb tápot kapna, az érintettek helyzete pedig nem javulna, hanem kifejezetten rosszabbá válna. És Magyarország sem tudna segíteni rajtuk, mert a nemzetközi gyakorlatban alapelvnek számít: egy állam sem nyújt segítséget polgárainak, ha olyan állammal van vitájuk, melynek szintén polgárai. Az államok nem kedvelik a kettős állampolgárságot A kettős (esetleg többes) állampolgárság eléggé elterjedt a világban, de az államok nem igen szívelik. Jó példája volt ennek az Európa Tanács 1963as határozata, amely kifejezetten az ilyen jogállású személyek számának csökkentését irányozta elő. Az Európai Unió nem vette át ezt az irányelvet, de csak azért nem, mert ezt a kérdést teljes mértékben a tagállamok illetékességi körében hagyta. Az államok azért nem szeretik a kettős állampolgárságot, mert ezáltal csorbul az a joguk, hogy a területükön élő személyek jogi helyzetét egyedül szabályozzák. Ebből csak bonyodalmak származnak, hiszen ami az egyik államban tilos, az a másikban esetleg egyenesen kívá natos, és ez erősen csökkenti az egyes személyek arra való hajlandóságát, hogy az egy konkrét országban érvényes törvényeket vita nélkül megtartsák. De vannak más, nem ennyire etatikus meggondolások is. Ha valaki nem él egy országban, ám annak polgára és ott politikai jogai is vannak, akkor úgy képes befolyásolni annak életét, hogy közben nem viseli tevékenységének következményeit. Vegyünk, mondjuk, egy tengerentúl élő személyt, aki - magyar állampolgár lévén - szavazati joggal rendelkezik, politikai megmo zdulásokat szervezhet és pártokat alapíthat. Ha ezt úgy teszi, hogy az káros lesz Magyarország számára, akkor ezt minden itt élő magyar megszenvedi - kivéve őt. Mert ő visszamegy "másik hazájába". Megszorítások az országok többségében Az igazság az, hog y az országok többségét ez nem zavarja, és gond nélkül megadják a kettős állampolgárságot - legfeljebb némi megszorítással. Ilyen ország például Románia. Bukarest számolatlanul adott román állampolgárságot a moldovai románoknak, míg aztán egy idő után le n em állította a dolgot. Részben az EU rosszallásától félt, részben pedig attól, hogy Ukrajna és Oroszország tiltakozni fog. Az így megadott állampolgárság egyébként részleges: az illető nem pályázhat sem választott tisztségre, sem pedig bizonyos állami hiva talokra. Szőcs Géza erdélyi magyar politikus és irodalmár például emiatt mondott le svájci állampolgárságáról.
