Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-23
11 kulturális nemzet határok fölötti újraegyesítését segítse, s ezzel a magyarság számára olyan jogokat szentesítsen, amelyekkel Európa más kulturális nemzetei már régóta rendelkeznek. A státustörvény a maga irredenta látszatokat keltő megfogalmazásaival és szimbolikus elemeivel csakis ezeket a természetes igényeket diszkreditálhatta. Az Orbánkormánynak tehát nem csupán a törvény ötletét és parlamenti elfogadását köszönhetjük, hanem hibáit és e hibák követke zményeit is. És ne feledjük: a törvényt a szocialisták is megszavazták, s hatalomra jutásuk után is kiálltak mellette. Annak ellenére, hogy a nemzetközi színtéren olyan elemeket is védelmezniük kellett, amelyekkel maguk sem mindig értettek egyet. Az ügy v égre lezárulni látszik. A hála mindkét kormányzatot megilleti. Egyikkel sem lehetünk igazságtalanok! Európával pedig nekünk, kisebbségi magyaroknak kell megértetnünk, hogy a nyugati típusú (pénzügyileg is megalapozott) autonómiákért cserébe bármikor fölad juk az oktatási támogatáshoz hasonló kedvezményeket, azaz szívesebben leszünk büszke belgiumi hollandok (ismertebb nevükön flamandok), mint egy egységes (s a hatalmat a román nép nevében gyakorló) nemzeti államban az anyaország kegyéből tengődő magyarok. Erre az Európa Tanács parlamenti közgyûlése által elfogadott figyelemre méltó, 1334es számú határozat lehetőséget is teremtene. A dokumentum (egyebek közt) kimondja: az államok területi oszthatatlanságát "nem kell összetéveszteni az egységes állam fogalmá val, és az állam oszthatatlansága ekként összeegyeztethető az autonómiával, a regionalizmussal vagy a föderalizmussal.” Igaz, a szöveg két fontos (Nyugaton sok helyütt rég feloldott) megszorítást is tartalmaz: a kisebbségeknek nincs joguk az államból való kiválásra, és "az autonómia minden értelmezése, alkalmazása és kezelése az állam autoritására, a nemzeti parlamentek, valamint intézmények akaratára és megítélésére tartozik”. Ezek után sokan készek lennének legyinteni: "Azt ugyan várhatjuk, amíg a román parlament hajlandó lesz pozitívan értelmezni és alkalmazni az autonómiákat!” S ez a jelen pillanatra vonatkoztatva valóban így is van. Az európai integráció perspektívájában azonban a helyzet megváltozik. Mi, kisebbségiek továbbra sem "kiálthatjuk ki” ug yan egyoldalúan autonómiáinkat, mostantól kezdve azonban, a jól megindokolt autonómiaigény elutasítását a román (és a szlovák, a szerb és az ukrán) parlamentnek racionális érvekkel kell indokolnia, és a ha ez nem sikerül, az uniós közhangulat könnyen az ad ott államok ellen fordul, ami azzal járhat, hogy az unió végül is "kieszközölheti” a kisebbségi követelések teljesítését. Ebben a vonatkozásban a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nyugati fenntartások szinte már kapóra jönnek. Az úgynevezett utódáll amoknak választaniuk kell: vagyvagy. Bármelyik variáns következzen is be, az csak javunkra válhat. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság - BN = Budapesti Nap
