Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-23
9 túliak tízezrei rendelkeznek magyar útlevéllel, mégis a szülőföldjükön élnek, dolgoznak. Azok viszont, akik az át települést választották, eddig is megtették, s ma ők is Magyarország adófizető polgárai. Ebben a tendenciában lényegi változást aligha hoz a kettős állampolgárság megadása. Mi több, éppen azt a biztonságérzést, szabadságot adná meg, amely a szülőföldön val ó megmaradást vonzóbbá, elviselhetőbbé tenné. Elhárulna a vízumok, háborúk, diktatúrák általi elzártság mindig fenyegető rémképe. Egy vasárnapi nyilatkozatában Kovács azt is megemlítette, hogy a szerb kormányfő másként is válaszolhat majd egy újabb rákér dezésre. Mi más ez, ha nem burkolt üzenet Zivkovicsnak a kijelentés felülvizsgálatára? Pár hét alatt kiderült: a magyar kormány nem akarja a kettős állampolgárságot még akkor sem, ha az semmiféle szomszédságpolitikai vagy uniós kockázatot nem hordoz magába n. A csúsztatott, manipulatív válaszok nehezen adnak választ a miértre. Alighanem Kovácsék régi félelméről van szó. Arról, hogy egyszer ezek az új határon túl élő állampolgárok is szavazati jogot kapnak. 2006ig ez nehezen történhet meg, hiszen a jelenlegi választási törvény állandó magyarországi lakhelyhez köti e jogot. De mi lesz utána? – kérdik riadtan a Köztársaság téren, s újult erővel kapaszkodnak hatalmat biztosító székeikbe. vissza Behozható a lemaradás Magyar Hírl ap 2003. július 23. Szerző: Gyükeri Mercédesz A magyarok járhatnak rosszul, amennyiben az ország lemarad az uniós felkészülésben – hangsúlyozta tegnapi budapesti tárgyalásain Günter Verheugen bővítési biztos. Magyarország már majdnem az unióban érezheti magát, arra azonban továbbra sem kaptunk választ, aktívan kivehetjüke a részünket a Bulgáriával és Romániával folytatott tárgyalásokból. Magyarország uniós felkészülésével nincs komoly baj – hangsúlyozta Kovács Lászlóval folytatott tárgyalásait követően Günter Verheugen. Az Európai Bizottság bővítési biztosa, aki a magyar külképviseletek vezetőinek éves találkozója keretében folytatott megbeszélést a külügyminiszterrel, nem számít arra, hogy a jövő májusi csatlakozást követően védőzáradékok bevezetésére lenne szükség Magyarországgal szemben. A legnagyobb probléma – ismételte meg Verheugen a bizottság legutóbbi monitoringjelentésének bírálatait – az agrártámogatások eléréséhez szükséges intézményrendszer gyengesége. "A legrosszabb dolog, ami történhet, hog y nem jutnak hozzá az önöknek járó pénzhez. Magyarország – amely egyébként aktív megfigyelői státusban már kiveszi részét az unió munkájából – a bizottság támogatását kéri ahhoz, hogy részt vehessen a Romániával és Bulgáriával folytatott csatlakozási tárg yalásokon – tolmácsolta Günter Verheugennek a kormány kérését Kovács. A külügyminiszter kérésére válaszolva a bővítési biztos megerősítette: hazánk kiemelt szerepet játszhat a bővítés folytatásában, és mint szomszédot, be is kell vonni a tárgyalások meneté be. Az, hogy nem tárgyalópartner, folyamatos kapcsolattartással áthidalható. Nincs egyezség a német munkavállalásról A magyarok németországi munkavállalásáról még mindig nem született megállapodás, így továbbra is valószínû, hogy a csatlakozás után is c sak korlátozásokkal vállalhatnak a magyarok Németországban munkát. Kovács László és Joschka Fischer német külügyminiszter találkozóján csak azt erősítették meg: a kérdésre nem könnyû választ találni. A gazdasági nehézségekkel és a korábbi éveknél magasabb munkanélküliséggel küzdő országban a külföldiek munkavállalása most igencsak kényes ügy. Annál is inkább, mivel a magyar munkavállalók számára Németország és Ausztria számít igazán vonzó országnak az EUban – mondta el a magyar külügyminiszter. Ugyanez t a kérdést hétfőn Brüsszelben Juhász Endre is felvetette. Az Európaügyi miniszter tegnap lapunknak kifejtette: nemcsak a hosszú közös román határ indokolja kérésünket. Magyarországot érzékenyen érinti, hogy milyen alku köttetik az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgásáról, fontos, hogy a két ország mekkora mezőgazdasági kvótákat és közvetlen agrártámogatást kap, mi lesz a felzárkóztatást segítő pénzekkel, az adókedvezményekkel vagy a transzeurópai közlekedési folyosókkal – mondta Juh ász, aki szerint az ideális esetben hazánk már részt vehetne a közös álláspontot előkészítő munkacsoportok munkájában, és ott lehetne a végső döntést meghozó tanácsülésen is. Kevésbé
