Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-22
5 ki Kovács László külügyminiszter hétfőn Budapesten, a külképviseletvezetők idei kétnapos értek ezletén mondott vitaindító előadásában. "A határon túli magyarok támogatása csak EUkonform módon lehetséges. Ez nem önfeladás, hanem a józan ész parancsa" - fogalmazott a külügyminiszter. Kovács László szerint a következő egy év a nemzeti érdekek új feltételek közötti érvényesítésének, az új lehetőségek kihasználásának, valamint az új kihívások megválaszolásának esztendeje lesz a magyar külpolitikában, miután az előző 12 hónapot a "kárfelszámolás, kiigazítás, újraépítkezés" jellemezte. A diplom áciai vezető arról is beszélt a nagykövetek, főkonzulok, konzulok előtt, hogy az EUcsatlakozásnak hosszabb távon mindenki a nyertese lesz, bár a nyereség mértéke nem lesz azonos. A politikus kiemelte, hogy 2004. május 1től a nyugdíjasok helyzete is j avulni fog, hiszen az EUtagsággal felgyorsul az ország gazdasági növekedése. Kovács László úgy értékelte, hogy a tavaly decemberben befejezett csatlakozási tárgyalások eredménye jobb lett, mint amit 2002 nyarán, a kormányváltás után várni lehetett. Ennek alátámasztására a külügyminiszter elmondta, hogy sikerült javítani a termelési kvóták számain, hétről tíz évre nőtt a magyar föld külföldi kézbe kerülésének tilalma, és a versenyfejezetben a Magyarországon jelen lévő multinacionális cégek számára is elfogadható módon lehetett átalakítani a befektetési támogatásokat. "Elhárult annak a veszélye, hogy a mintegy negyedmillió munkahelyet és a magyar kivitel jelentős hányadát biztosító multinacionális vállalatok esetleg kivonuljanak Magyarországról" - mondta a külügyminiszter. Arra is kitért, hogy Magyarország az EUcsatlakozás pillanatától többet kap az unió kasszájából, mint amennyit be kell majd fizetnie. Kovács László az elmúlt egy esztendő eredményei közé sorolta azt is, hogy megteremtőd tek az EUtagállamként való működés intézményes feltételei, és kiépültek a zökkenőmentes csatlakozáshoz szükséges államigazgatási feltételek. "A tagságra történő felkészülés végső szakaszában, illetve a csatlakozás utáni beépülési időszakban lesznek n ehézségek, de a népszavazás is bizonyította, hogy ezt a választópolgárok döntő többsége megértette és tudomásul vette" - szögezte le Kovács László. Rendkívül fontos fejleménynek nevezte a külügyminiszter, hogy a csatlakozási szerződés április 16i aláí rása óta tartó aktív megfigyelői időszakban Magyarország már az EU minden fórumán részt vesz - a csúcsértekezleten is - és bár az ország képviselői nem szavazhatnak, véleményt nyilvánítanak, és ezzel döntéseket befolyásolnak. A NATO kapcsán Kovács Lász ló arról beszélt előadásában, hogy Magyarországnak sikerült megerősítenie a szövetség belé vetett bizalmát. Hozzátette: elsősorban azzal, hogy aktívan részt vett a NATO új képességekről szóló döntéseinek előkészítésében, valamint a bővítés és a partnerségi viszony előrehaladásában, ugyanakkor megkezdődött a haderőreform gyorsítása is. A diplomáciai vezető a helyes lépések közé sorolta az afganisztáni stabilizáló erőben történő magyar részvételt, és az iraki válságban történt magyar szerepvállalást szin tén jó döntésnek nevezte, hozzáfűzve: augusztus végén megérkezik Irakba az ottani stabilitási folyamatban részt vállaló mintegy 300 fős magyar katonai szállító alakulat. "Állásfoglalásainkkal hozzájárultunk a transzatlanti partnerség megerősítéséhez, e mellett az úgynevezett nyolcak levelének aláírása is bebizonyította: a magyar politika helyesen döntött, amikor az iraki kérdésben kialakult vitában elkerülte a választási kényszert az Egyesült Államok és Európa között" - mondta Kovács László. A külügy miniszter beszédében részletesen kitért a magyaramerikai, valamint a magyarorosz kapcsolatok javítása érdekében az elmúlt egy évben tett sikeres lépésekre. Úgy vélte, hogy a magyarorosz viszony ma már olyan szinten van, hogy végre a megoldás reményében lehet tárgyalni a sárospataki könyvtár visszaadásáról is. A kedvezménytörvény kérdésében Kovács László azt emelte ki, hogy a jogszabály módosítása figyelembe vette a szomszédos országok érzékenységét, és ami a legfontosabb: alkalmazható lett a törvény. "Bukaresttel és Pozsonnyal is sikerült megállapodni a törvényben szereplő kedvezmények és támogatások eljuttatásának módjáról" - hangsúlyozta a külügyminiszter, aki szerint a magyarromán és a magyarszlovák kapcsolatok jövője szempontjából is kedvező , amit bukaresti és pozsonyi tárgyalásain sikerült elérni.