Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-18
12 körülbelül az egytizedét kívánják újranyitni. A javítási szándékok f őként az intézményi jellegű kérdésekre vonatkoznak. Magyar vélemény szerint például ismét meg kéne vitatni a döntéshozatali rendszert, a tanácsi elnöklés módját, az Európai Tanács állandó elnöki funkcióját, a döntéseket előkészítő Bizottság élére álló test ület összetételét, a külügyminiszter hatáskörét. A kormányközi konferencián azonban csak teljes konszenzussal születhet megállapodás. Amiben nincs egyetértés, az leesik a tárgyalóasztalról, és "maradék" lesz belőle. - De hiszen az alkotmánytervezet is kon szenzussal született meg a konventben! - Az más típusú, passzív konszenzus volt. A kormányközi konferencián aktív egyetértésre van szükség. Olyan ez, mintha megszavaztatnák a résztvevőket .A konventen ezzel szemben közfelkiáltással született meg az alkotm ánytervezet. Senki nem gondolta azt, hogy a dokumentum elfogadhatatlan. De föltételezem, hogy egyetlenegy ország sincs, amely maradéktalanul elégedett lenne vele. Mindenki javítani szeretné, erre való a kormányközi konferencia. - Mi lenne Magyarország hár om kívánsága a kormányközi konferencián? - Szeretnénk tisztábban látni a különböző tanácsi formációk működését és a döntéshozatali mechanizmust. Szeretnénk megvalósítani a Bizottságban a tagállamok egyenlőségét. És végül szeretnénk, ha a nemzeti és etnika i kisebbségek jogainak érvényesítése és védelme megfelelő formában bekerülne az alkotmányba. - Ez utóbbi megvalósulására mekkora esélyt lát? - A kisebbségi jogok tiszteletben tartásának számonkérése nem idegen az EUtól, hiszen ilyesfajta megfogalmazások szerepeltek a tagfelvétel koppenhágai kritériumai között. Számos ötletünk van a javaslat megvalósítására, ha fennáll a többségi akarat. Ám ehhez az indítványhoz is meg kell nyerni az összes tagállam támogatását. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezekben a kér édsekben az asztalon legyen a magyar javaslat. Aztán meglátjuk, mire jutunk a megbeszéléseken. Lehet, hogy csak miniszteri szinten fogunk tárgyalni. Ez is része a nagy tagállamok kívánságainak. - Nem lesznek szakértői megbeszélések? - Hallottunk olyat, p éldául Joschka Fischer német külügyminiszter szájából, hogy a szakértők lehetőleg már ne nyúljanak bele a dokumentumba. Ez is része a "ne piszkáljátok" stratégiának. Vagyis a konferencia megnyílik kormányfői szinten, majd a tárgyalásokat lefolytatják a kül ügyminiszterek. Ám nagy baj lenne, ha a kormányképviselők a jelenlegi formájában fogadnák el a szöveget. Az ugyanis így nem végrehajtható. - Magyarország milyen szövetségesekre számít az alkotmánytervezet módosításában? - Magyarország a viszonylag kisebb országokkal képvisel azonos érdekeket. A Nizzai Szerződés 12 szavazatot juttat nekünk a döntéshozó tanácsban. Vagyis a magyar voks 12 pontot ér egy olyan rendszerben, ahol Németországé 29et. Magyarország, a többi hasonló méretű országgal együtt, ilymódon nagy mértékben fölértékelődik. A nizzai rendszer lényege: minél kisebb egy tagállam, annál nagyobb a viszonylagos súlya a döntéshozatalban. A nagy tagállamok ezt hátrányosnak érzik, ezért azt szeretnék, ha a nizzai rendszert 2009től egy olyasfajta kettős többségi döntéshozatal váltaná föl, amelyben egy pozitív határozathoz a tagországok egyszerű többsége és az EU összlakosságának a hatvan százaléka lesz szükséges. Ha az alkotmány ezt így fogja rögzíteni, akkor Magyarország, mint tagállam, egyenrangú lesz bárkivel, ugyanakkor a lakossági számarány összerakásában csekélyke súlyt fog képviselni. Ennek a viszonylagos leértékelődésnek mi kevéssé örülünk. De fontosnak tartom leszögezni, hogy Magyarország az egész közösség céltudatos, szolidáris működését szeretn é előmozdítani. Ez teremti meg az alapját annak a hatalmas kísérletnek, amire az EU vállalkozott, nevezetesen, hogy a 21. század globalizálódó világában megteremti a regionális kormányzás eszközrendszerét. Ehhez igen fejlett közösségi együttműködés szükség es, amelynek alapja a szolidaritás. El kell viselni a kölcsönös áldozatokat. Akárcsak egyegy
