Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-18
9 bizottság áll ásfoglalásával ellentétesnek tartja az igazolványban rögzített személyi adatokat, s rosszallja, hogy az igazolvány a magyar útlevélhez hasonlít. A partnerek emellett azt szeretnék, ha az oktatási kedvezményt nem a szülők, hanem az iskolák kapnák. A magyar igazolvánnyal kapcsolatban a külügyminiszter elismeri, hogy az okmány úgy néz ki, mintha útlevél lenne, de fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy nem az. Nem szolgál határátlépésre, sem személyi igazolásra, csupán a kedvezményekre való jogosultságot tanúsítja . Ami pedig az oktatási támogatásokat illeti abban a kedvezménytörvény sem kategorikus: lehetőségként meghagyja, hogy vagy a szülők, vagy az oktatási intézmények kapják a személyenként 20 ezer forintos támogatást. Magyarország – és a határon túli magyar pá rtok és szervezetek – számára is közömbösnek tűnik, hogy milyen formában és közvetítéssel jut el a támogatás az érintettekhez, a lényeg, hogy azt a magyarul tanulók valamennyien megkaphassák. Kovács László leszögezte: kész minden kompromisszumra, feltéve, ha a szomszédokkal kötendő megállapodás nem csorbítja a státustörvény által biztosított kedvezmény mértékét, és nem csökkenti a kedvezményezettek körét. vissza Külhoni oroszok: többségből kisebbség Népszabadság • 2003. júli us 18. • Szerző: Szalai Zoltán 2530 millió ember. Európai viszonylatban egy nagyobb ország lakossága. A Szovjetunió felbomlása után ennyi orosz találta egyik napról a másikra magát egy idegen országban. A többségi nemzet tagjából hirtelen kisebbséggé vál tak. A magyar külpolitikának a 90es évek elején még lehettek olyan illúziói, hogy Oroszország természetes „szövetségesévé” válhat Budapestnek kisebbségi ügyekben. A Kreml azonbn anem magasztos elvek alapján, hanem napi politikai megfontolásoktól vezérel ve alakította kisebbségi politikáját. Miközben Oroszország a balti államoknál sorozatban lépett fel az orosz ajkú kisebbség védelmében, a sokkal nehezebb helyzetben lévő kazahsztáni, vagy középázsiai oroszok érdekében nem emelte fel a szavát. Kazahsztán v agy Üzbegisztán túl fontos szövetséges ahhoz, hogy efféle „apróságok” miatt feszültté váljon a viszony. A határon túli oroszok tavaly őszi kongresszusán Vlagyimir Putyin maga is elismerte, hogy Moszkva mind ez idáig „keveset tett” a külföldön élő honfitár sak érdekében, és felszólította a külügyminisztériumot, hogy a jövőben a külpolitika legyen aktívabb a kisebbségvédelem terén. A gond csak az, Moszkva némileg elkésett a tűzoltással. Tíz évvel ezelőtt könnyebb lett volna fellépni, például az orosz nyelvhas ználat érdekében. Akkor nem tették, így ma – leszámítva Fehéroroszországot és Kirgíziát – az orosz sehol sem töltheti be hivatalosan is a második nyelv funkcióját. Az orosz kisebbségnek egyfajta „életbiztosításként” szolgálhatott volna a kettős állampolgár ság intézménye, ezt azonban egyetlen volt szovjet tagköztársaság sem ismeri el. Az orosz törvények alapján is csak akkor van lehetőség erre, ha Oroszország erről szerződést kötött a másik állammal. Ilyen szerződése Moszkvának egyedül Türkmenisztánnal volt , egészen áprilisig, amikor is Ashabád felmondta az egyezményt. Türkmenbasi elnök két hónapot adott a kettős állampolgároknak arra, hogy eldöntsék, melyik országban kívánnak élni. A határidő lejártának közeledtével az orosz sajtó arról számolt be, hogy a t ürkmenisztáni oroszok tömegesen menekülnek az anyaországba. Bár a migrációs hivatal szerint a tömeges áttelepülésekről szóló hírek túlzóak, a Deutsche Welle német rádió információi szerint többször előfordult, hogy a türkmén fővárosban legjobbnak számító M ir kerület lakásaiból egyszerűen az utcára tették ki az ott élő oroszokat. Június 20án az orosz duma határozatban szólította fel Ashabádot az ott élő oroszok jogainak tiszteletben tartására. Putyin a napokban telefonon beszélt az ügyben minden türkmének A tyjával, Szaparmurat Nyiazov, alias Türkmenbasival, és a helyszínre utazott egy orosz delegáció is. A tárgyalások azonban soványka eredménnyel zárultak: a türkmének megígérték, hogy ezentúl nem követelik meg a szovjet típusú kiutazási engedélyt az országot elhagyni kívánó oroszoktól. Ashabád azonban még tárgyalni sem kívánt a jogsértésekről, mivel szerintük az oroszokat nem éri diszkrimináció.
