Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-18
4 "A kapcsolatban álló magyar és román cégeknek ezentúl nem kell majd mintegy 100 kilométeres kerülő úton, a hajdúbihari ÁrtándBors közötti átke lőhelyen az árut szállítani egyik országból, a másikba" - mondta. Hozzátette: Szabolcs megye önkormányzata együttműködési megállapodást kötött a romániai Máramaros megye helyhatóságával is a gazdasági kapcsolatok erősítésére, amihez ugyancsak fontos á tkelőhely lehet a csengersimapetei határállomás. Gazda László szólt arról is, hogy az átkelőhelyre vezető VajaMátészalkaSzatmárnémeti (Satu Mare) közötti 49es számú főutat gyorsforgalmi úttá szeretnék fejleszteni a jövőben. A magyar és a román térségi önkormányzatok szorgalmazzák a tervezés felgyorsítását, és közös beruházási projektet készítenek elő az európai uniós PHARE és TACIS Program Alap támogatásának elnyerésére. A megvalósításba szeretnék bevonni az együttműködő magyar és román cégeket is. "A 49es főút gyorsforgalmi úttá építése egyben lehetőséget teremtene arra, hogy az M3as autópálya majdani szabolcsi szakaszának elkészülése után ÉszakErdély a SzatmárnémetiPeteCsengersimaMátészalkaVaja útvonalon csatlakozzon a sztrádához" - mondta Gazda László. vissza BP0105 4 230 MTIk1043 Románia - magyar oktatás - Szabados Tamás az MTInek ld: Gózon István, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2003. július 17., csütörtök (MTI) - A határon túli magyaro k támogatásának legfontosabb és leghatékonyabb eszköze az anyanyelvű oktatás segítése - jelentette ki Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára csütörtökön az MTInek adott nyilatkozatában. A magyar államtitkár mostani erdélyi lát ogatása során részt vett a Csíkszeredában szervezett Bolyai Nyári Akadémia megnyitóján, felkereste a Sapientia erdélyi magyar magánegyetem csíkszeredai karait, meglátogatott több székelyföldi iskolát és tárgyalásokat folytatott Markó Bélával, a Romániai Ma gyar Demokrata Szövetség elnökével. Szabado s Tamás szerint az anyanyelvű oktatás azért a határon túli magyarok támogatásának legfőbb és leghatékonyabb eszköze, mert az itt befektetett összeg sokszorosa térül meg az eredményekben: abban, hogy minél több határon túli magyar gyermek tanul anyanyelvén, a határon túli magyar pedagógusok is bekapcsolódhatnak a pedagógus továbbképzés Magyarországon megindult folyamatába, a határon túl is teret nyerhetnek a XXI. század szükségleteihez igazodó oktatási reformok. - Meggyőződésem, hogy ez a támogatás nem c sak anyagi kérdés, hiszen ez megy át abba szellemi szférába, amely a későbbiekben leginkább hasznosítható és a legtöbb eredménnyel jár - fogalmazott. Az államtitkár elmondta, hogy az Oktatási Minisztérium határon túli főosztályán most állítják össze a jövő évi költségvetést, így mostani útjának egyik fő célja az volt, hogy újabb személyes tapasztalatokat szerezzen arról: melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyekben a magyar államnak a maga eszközeivel feltétlenül segíteni kell. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével folytatott tárgyaláson megállapodtak abban, hogy az RMDSZ megfogalmazza, mely feladatok a legfontosabb az oktatás támogatásában. Mint mondta, most a hangsúly a szórványban élő magyar családok gyermekeinek oktatásán van, fő cé lnak azt tekintik, hogy sikerüljön létrehozni egy olyan kollégiumot, ahol összegyűjthetik a tehetséges fiatalokat és megfelelő szakoktatásban részesítik őket. - Ezek a gyerekek kis iskolákban tanulnak, ahol baj van az oktatás színvonalával és ráadásul általában szociálisan is hátrányos helyzetben vannak - mondta. Az államtitkár azt a reményét fogalmazta meg, hogy jut majd pénz a felsőoktatásban dolgozók fizetésének kiegészítésére, a pedagógusok továbbképzésére. Elmondta, hogy a határon túli magyar pedagógusokra is kiterjesztik az évi 14 ezer forintos szakkönyv- vásárlási támogatást és a háttérintézményeken keresztül nyújtanak támogatást a magyar tannyelvű állami oktatásának. A Sapientia magyar magánegyetemmel kapcsolatban hangsúlyozta: remélhető leg több jut majd az eddigi évi 2 milliárd forintos költségvetési támogatásnál. Szavai szerint a határon túli magyar felsőoktatásban a legfontosabb az, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek biztosítani tudják a versenyképességet akkor is, amikor Mag yarország már az Európai Unió tagja lesz. Szabados Tamás elmondta, hogy az idén a határon túli magyar oktatás támogatására valamivel több mint 5 milliárd forintot fordítanak, ebből 3,5 milliárd forint a romániai magyar oktatásra jut. Azt a reményét fog almazta meg, hogy a költségvetési szigorítás ellenére ez a keret kicsivel bővülhet jövőre.
