Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-17
2004re. A piaci konjunktúra beindulása kedvező feltételeket teremtene a ko rmánykoalíció reformterveihez, ami akár európai tervei valóra válását is elősegíthetné. vissza BP0124 4 230 MTIk1046 Vajdaság - középiskolai toleranciateszt, toplistás a magyar nyelv ld: Petky József, az MTI tudósítója jelent i: Belgrád, 2003. július 16., szerda (MTI) - A vajdasági középiskolások harmada más, kisebbségi nyelvet is beszél anyanyelvén kívül, s többségük a magyar nyelvet tanulná meg a legszívesebben. Az újvidéki Scan közvéleménykutató intézet a tartományi oktatási minisztérium megbízásából készített felmérést a középiskolások közötti nemzeti és nyelvi toleranciáról. A vizsgálat 39 tartományi középiskola háromezer tanulójának bevonásával készült. A felmérés szerint a vajdasági középiskolások közel harma da az anyanyelvén kívül beszéli valamely más vajdasági nemzeti kisebbség nyelvét is. Szembetűnő ugyanakkor, hogy míg a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok közül majd mindenki beszéli a többségi szerb nemzet nyelvét, addig a szerb tanulók alig tizede sajá tított el kisebbségi nyelvet (javarészt olyan szerb hallgatókról van szó, akiknek szülei vegyes házasságban élnek). Több nyelv tudásával leginkább a vajdasági szlovákok és a románok dicsekedhetnek. A Montenegróból áttelepült családok gyerekei éreznek a legnagyobb késztetést arra, hogy megtanulják más vajdasági kisebbség nyelvét, s legkevésbé fogékonyak erre a Koszovóból származó diákok. A felmérés egyik érdekessége, hogy a vajdasági középiskolások leginkább a magyar nyelvet szeretnék elsajátítani, míg a népszerűségi lista utolsó helyén a ruszin nyelv áll. A növendékek többsége azzal indokolja a más nyelv iránti érdeklődését, hogy olyan közegben él, ahol más nemzetiségűek is laknak, s nyelvük elsajátításával könnyebben megértenék egymást. A diákb arátságok többnyire nem nemzetiségi alapon köttetnek: a középiskolások háromötödének más nemzetiségű barátja is van, s háromnegyedük vallja azt, hogy egyáltalán nem fontos számára, hogy milyen nemzetiségűek a cimborái. A Scan intézet felmérésének vanna k árnyoldalai is. A magyar diákok kétötöde, s a horvátok negyede mondta azt, hogy akadtak gondjaik nemzeti hovatartozásuk miatt. Egyesek verést is kaptak ezért, sértegették őket, mások pedig azt sérelmezték, hogy kinevették őket vagy csúnyán néztek rájuk. A tanulók kétharmada szerint tanáraik egyáltalán nem ejtek szót az iskolában a nemzeti és vallási tolerancia szükségességéről. A középiskolásokban híven élnek a sztereotípiák más népekről. Míg a szerb növendékek okosnak, bátornak és vidámnak tartják sa ját nemzettársaikat, a magyarok legtöbbször az "agresszív", "büszke" és "lusta" jelzőt használták a szerb diákokra. A többi tanuló is leginkább agresszívnak, egyben bátornak és vidámnak tartja a szerb diákokat. A délvidéki magyar tanulók jónak, szorgal masnak és okosnak tartják magukat, s a többiek is jónak, kedvesnek, vidámnak, szorgalmasnak és rendszeretőnek tartják a magyarokat. A szlovákok jók, szorgalmasak és okosok, a románok és a ruszinok jók, míg a montenegrói középiskolások legfőbb jellemvonása a lustaság, s csak ezután jellemző rájuk a bátorság és a jóság. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság
