Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-14
még a szocializmus idején is volt. Az igaz, hogy az anyaország nem mindig esik egybe a kormánnyal” – mondta hallgatóságának a volt miniszterelnök. vissza Constantinescu pártot ala pított Népszabadság • 2003. július 14. • Szerző: Tibor Szabó Zoltán Bukarestben tartotta a hét végén alakuló kongresszusát Emil Constantinescu volt román államelnök új pártja. A nemrég bejegyzett Népi Akció (AP) alapítói úgy vélték, hogy a baloldal románi ai térnyerése a jobboldal súlyos válságának köszönhető. Az új párt kongresszusán mondott beszédében Constantinescu kijelentette: a jelenlegi román kormánypárt gátlástalan oligarchiák csapdájába került, ezért a jövő évi választásokon le kell váltani. A vol t államfő a hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt mellett az ellenzéki, nagy népszerűségnek örvendő szélsőséges és idegengyűlölő NagyRománia Pártot is élesen bírálta. Bejelentette: új pártja még az idén egyesülni kíván az 1997 – 2000 között kormányzó, majd a választások elvesztése után szétesett Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból (KDNPP) kivált Keresztény Néppárttal. Az AP kongreszszusát – amely Constantinescu politikai karrierjét bemutató film levetítésével kezdődött – üzenetben köszöntötte mások mell ett Václav Havel és Göncz Árpád is. vissza Két állam közt Magyar Hírlap 2003. július 14. Szerző: Makai József Nem értek egyet lapom álláspontjával (Magyar Hírlap: Vízum és kényszer, 2003. július 9.). Úgy vélem, a hatá ron túli magyaroknak járna a kettõs állampolgárság. Járna nekik az EU, a szomszédos államok és a magyarországi populáció esetleges berzenkedése ellenére. Az MH szerint a kettõs állampolgárság "elsõsorban politikai ügy". Helytálló megállapítás, ám az ebbõl levont következtetések szerintem tévesek és/vagy hamisak. Ezért iktassuk ki a diskurzusból a nem reális elemeket. Ilyen például a választások kérdése, miszerint "néhány tízezer" választó "átrajzolhatja" a politikai térképet, amikor "ráció helyett kizáról ag érzelmek alapján" voksol. Az érveléssel három baj van, kezdjük a legkevésbé lényegessel: a mostani magyar állampolgárok sem kizárólag "ráció" alapján voksolnak, sõt. Továbbá. Jelenleg azon magyar állampolgárok jogosultak szavazni, akik bejelentett lakc ímmel rendelkeznek, és a választás napján az országban tartózkodnak. Ha tehát a határon túli magyarok kettõs állampolgárok lennének - bejelentett magyarországi lakcím nélkül , akkor sem "befolyásolhatnák" a választások végeredményét, ha a fejük tetejére á llnak. Éppen a jelenlegi állapot az, amikor kettõs állampolgárok, úgymond, hatással lehetnek az anyaországbeli erõviszonyokra: nem egy olyan személy rendelkezik magyar útlevéllel, aki valójában nem Magyarországon él. Mivel a magyar állampolgárság egyik fel tétele jelenleg az itteni lakcím, könnyen belátható, hogy õk sokkal inkább "befolyásolhatják" a választás eredményét. Ha a jelenlegi rendelkezés nem módosul, a határon túl élõ kettõs állampolgárok nem szavaznának: ennél egyszerûbben annak sem tudom elmonda ni, aki nem akarja érteni. Ezt a választásbefolyásolást egyébként évtizede elsõsorban a baloldaliliberális táborból hallom. Köze van a harmadik elemhez, ami az idézett érvelésben zavar: egységes politikai tömbként kezelik a határon túli magyarokat, elev e kizárva annak lehetõségét, hogy azokban a közösségekben is létezzenek politikai árnyalatok. Holott léteznek; a határon túli magyarok sem birkák. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a "jobboldali", "konzervatív" pártok inkább voltak képesek megszólítani a határo n túli magyarokat; erre azonban ne az legyen a liberálisbaloldali válasz, hogy lemondanak róluk. Az MH attól tart, hogy a kettõs állampolgárság megítélésekor "visszatér a bûvös kérdés: ki a magyar?" Azaz: attól tart, a jogosultság megállapításakor feszül tségek keletkeznének; hiszen hogyan lehetne megállapítani, ki a magyar, és azt ki állapítaná meg? A kérdés rossz. A válasz egyszerû: a magyar állam.
