Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-09
25 "kedvezményeket" kellett volna biztosítani számára a törvényben, melyek Magyarországon a magyar állam polgároknak járnak. Ilyen elemei persze vannak a jogszabálynak, de sajnos nem ezekre épül. Mindazonáltal a státustörvény történelmi jelentőségű, hisz Trianon óta először kerül közvetlen intézményes, jogilag aládúcolt kapcsolatba a határon túli magyar s az anyaállam, most először birtokolhat minden határon túli magyar egy igazolványt, melyen a magyar nemzet közös történelmének legfőbb szimbóluma, a Szent Korona látható. S tulajdonképpen ez az, amitől a szomszéd államok etnokratikus ihletettségű politikai el itje prüszköl. A státusztörvény jelentőségét tehát egyáltalán nem a néhány kedvezményben látom (s így az is szinte mellékes, hogy most bizonyos kedvezmények szélesednek, más kedvezményeknek pedig a köre szélesedik), hanem abban, hogy részint megjeleníti a kárpátmedencei őshonos magyarság összetartozását, részint pedig hiányosságaival együtt egy olyan jogi státust körvonalaz, mely a későbbiekben bővíthető. Világos tehát, hogy a most tervezett módosítás súlyosan károsítja a törvény legbenső lényegét. Maga a módosító csomag magyar szempontból egyébként teljességgel értelmetlen. Kárt okoz, miközben a remélt hasznot, a Kisantantállamok jóindulatát nem képes elérni. 83 esztendő történetéből meg lehetett volna tanulni, hogy az egyoldalú gesztusok, a "bizalommegel őlegezés", a tudatos önkorlátozás nem indukálják ennek viszonzását. A gyengeség láttán a poszttrianoni államok magyarellenességgel beoltott elitje éppenséggel vérszemet kap, hisz saját offenzív politikájának helyességét látja visszaigazolva. A jelenlegi m agyar vezetés legfőbb problémája, hogy egy külső, elnyomó hatalomnak való megfelelési igyekezet légkörében szocializálódott. S most ahelyett, hogy a magyar érdekek szószólója lenne, keresi azt az igazodási pontot, mely a zavarba ejtően tág mozgásteret lesz űkíti, s a szabad döntés felelősségének kétségkívül súlyos terhét a válláról elhárítja. S örül, ha ilyet lel. vissza Elérkezett a tudatos építkezés ideje Kapu 2003.0607. Szerző: Szemecskey Attila (Arad) Példás egységben, k onszenzussal hozta minden határozatát a nemrégiben lezajlott MVSZ küldöttgyűlés. Annak dacára, hogy a szervezet továbbra is szorult (bár stabilizálódófélben levő) anyagi állapota nem tette lehetővé, hogy a küldöttek útiköltségtérítést kapjanak, jóval több mint százan tartották fontosnak, hogy jelen legyenek a 2003. évi rendes küldöttgyűlésen. (Összevetve ezt az 1999es, konszolidált állapotok között, még a 200 milliós állami támogatás idején megtartott második küldöttgyűléssel, ahol az antiszemitizmus vádj át visszautasító határozat elfogadásakor már csak 63an voltak a teremben, ez egyáltalán nem rossz arány. A határozatképességgel egyébként sem akkor, sem most nem volt probléma, hisz az MVSZnek az ügyészség által egyébként többször is átvizsgált alapszabá lya leszögezi, hogy a határozatképesség hiánya miatt másnapra összehívott küldöttgyűlés az előre kiküldött napirenddel létszámtól függetlenül határozatképes, ha ezt előre jelzik a meghívóban.) Tulajdonképpen már a 2002es küldöttgyűlés is az egység küldött gyűlése lehetett volna, de akkor a nyugati régió egyes küldöttei ellenérzéssel fogadták, hogy a Kárpátmedencei régió egyesült az Anyaországival, sőt, volt aki megtámadta a Szabályzatfelügyelő Bizottságnál (SZFB) ezt a határozatot, arra hivatkozva, hogy ne m volt meg az alapszabályzatmódosításhoz szükséges 151 szavazat. E kérdésről az elnök is szólott, kiegészítve az SZFB beszámolóját (mely nem foglalt állást az ügyben). Patrubány rögzítette, hogy itt egy jogértelmezési probléma forog fenn, s jelezte azt is , hogy Király Gábor, az MVSZ jogásza szerint ha a küldöttgyűlést létszámhiány miatti határozatképtelenség után összehívják másnapra, amikor a határozatképesség már nem függ a létszámtól, akkor a küldöttgyűlés értelemszerűen dönthet mindazon kérdésekben, m elyek szerepeltek a napirenden, tehát az alapszabályzatmódosítás is jogszerű volt. Patrubány Miklós álló tapssal fogadott beszámolójában összefoglalta az MVSZ egy éves harcát a magyar érdekek érvényesítésért, megemlítette a Benesdekrétumok ellen küzdelme t, a Kempinski szállóban történtek ellen tiltakozó nagygyűlést, a Kossuth Zászló mozgalmat, az esztergomi nagy sikerű március 15ei ünnepséget, melynek keretén belül az Usztics Mátyás vezette Nemzeti Kamara Színház és a debreceni állami népi együttes is fe llépett. Az elnök kiemelte annak jelentőségét, hogy a múlt évben végre sikerült bérbe adni a már egy évvel korábban kiürített Benczúr utcai székházat, s ez végre tervezhetővé teszi a jövőt. Úgy vélte, a háború 2000es és 2001es esztendeit követte a konszo lidáció 2002es éve, amit a tudatos építkezés 2003as esztendeje követhet. Az elnök részletesen szólt az európai uniós csatlakozás kapcsán kialakított "nem" álláspontról is, kiemelve a népszavazásra kiírt kérdés alkotmányellenességét (hisz az alkotmánymódo sítás első szakaszának értelmében a szerződés szerinti csatlakozásról kellett volna
