Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-12
Görögország szociális és gazdasági egyenlőtlenségeinek enyhítéséhez. A pénzt már a szerződésbe n konkrétan felosztják az egyes kedvezményezettek között, Magyarország – lapunk értesülései szerint – várhatóan az összeg egytizedére lesz jogosult, bár konkrét számokat csak a következő napokban esedékes záróegyeztetések után lehet majd mondani. A támogat ások közel fele Lengyelországnak jut – írja az EurActiv.A pénzügyi kérdések mellett a tárgyalások másik fő témája a tengeri termékek kereskedelme volt. Izland és Norvégia ragaszkodott ahhoz, hogy a tengeri termékek kereskedelmét a bővítés után is a jelenle gi rendszerben folytathassa a csatlakozókkal. Az EU ehhez beleegyezését adta. Az Európai Bizottság a bővítés költségeire, illetve arra hivatkozva kérte Izlandtól, Norvégiától és Liechtensteintől hozzájárulásuk megemelését, hogy a tíz új tag belépésével m egnyíló 75 milliós piac számukra is komoly előnyöket jelent. Brüsszel azt célozta, hogy a három ország az uniós tagokéval egyező módon vegyen részt az EGT működésének finanszírozásában. A kívülmaradók hozzájárulásáról az EU szerkezeti átalakításához az EGT alapszabálya rendelkezik, összekapcsolva „a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok folytonos és kiegyensúlyozott erősítését” a „gazdasági és szociális egyenlőtlenségek mérséklésével” – emlékeztet a Rapid. Az EGT megalakításáról szóló szerződést az Európa i Közösség 1992ben írta alá az EFTA hét tagjával. Svájc utóbb egy népszavazáson elvetette a csatlakozást, három EFTAország pedig belépett az unióba. Az EGTmegállapodás 1994ben lépett életbe, lehetőséget adva Norvégiának, Izlandnak és Liechtensteinnek, hogy a közös piacban az EUn kívül is részt vehessen. A három ország konzultálhat a bizottsággal a közösségi törvények kidolgozása során, de a döntésekbe nem szólhat bele. vissza Érlelődik a balkáni sikersztori - DélkeletEu rópa a kontinens legígéretesebb térségének tűnik Világgazdaság [20030612] Szerző: Takács Gábor Habár az abszolút mutatókat tekintve a délkeleteurópai országok gazdaságai még jócskán le vannak maradva az unióhoz jövőre csatlakozó nyolcakétól, fejlődésük gyorsabb, s jó eséllyel megismételhetik azok sikerét. A balkáni régió tavalyi átlagos növekedési üteme 4,5 százalékos volt, s egyes országokban az egy főre jutó működőtőke is közelít a nyolcak átlagáéhoz. A balkáni térség Európa legígéretesebb piacának s zámít – hangsúlyozza a Bank Austria Creditanstalt most közzétett felmérése. A Kelet- és KözépEurópában igen aktív pénzintézet szakértői kiemelik, hogy a délkeleteurópai államok – Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia és Montenegró, BoszniaHercegovina , Macedónia, Albánia – az elmúlt években dinamikusabb gazdasági növekedést értek el, mint az európai uniós csatlakozás előtt álló nyolc keletközépeurópai ország. Tavaly a térség átlagos növekedése 4,5 százalékos volt, miközben a nyolcak együttesen csupán 2,4 százalékkal büszkélkedhetnek. A külföldi működőtőkebeáramlás GDPhez viszonyított összege egyes balkáni országokban immár megközelíti a nyolcak átlagát. DélkeletEurópa abszolút mutatói mindazonáltal még jócskán elmaradnak a csatlakozásra várók mög ött – mutatott rá a tanulmányt bemutatva Marianne Kager, a bank vezető közgazdásza. Az egy főre jutó GDP tavaly alig haladta meg a 2100 eurót, ezzel szemben a nyolcakat 6 ezer euró feletti átlag jellemezte. DélkeletEurópában egyedül Horvátország érte el e zt a megközelítő értéket (5270 euró). A gazdasági fejlettség egyéb mutatói – energiafelhasználás, közút- és vasúthálózat, távközlési infrastruktúra, internetfelhasználás – terén ugyancsak érezhető a szakadék a két régió között. A növekedés dinamikája azt mutatja, a balkáni térségnek jó esélye van a nyolcak által elért sikerek megismétlésére. A Bank Austria Creditanstalt szakértői szerint a politikai stabilitás megőrzése mellett ennek feltétele a gazdasági reformok, a privatizáció következetes végigvitele, a jogi környezet fejlesztése. A bankrendszer átalakulásának költségei Magyarországon 1991 óta a GDP mintegy 13 százalékára rúgtak – számítja a Bank Austria Creditanstalt. Ez jó kétszerese a lengyelországinak (6 százalék), ám alig fele a csehnek (30 száza lék). A nyolc, EUcsatlakozásra váró országban összesen 203 kereskedelmi bank
