Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-07
felkészül etlenségére is fény derült, voltak olyan EUrovatvezetők, akik nyelvtudás hiányában tolmáccsal utaztak fél éves brüsszeli tanulmányútra. Sükösd Miklós szerint a média előtt álló legfontosabb kihívás a lassan kialakuló összeurópai médiarendszer, így a nemz etek sajtójában megjelenik az Unió nyilvánossága. Magyar sajtó - Európai sajtó Wisinger István a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, azt a kérdést tette fel, mit ér az európai újságíró, ha magyar? Politikai történetünk nem bővelkedik dicsőség ekben, de az ország politikai súlyvesztésének időszakában sem kezdett el hanyatlani a magyar irodalom, épp ellenkezőleg váratlanul fejlődni kezdett. De hasonló sors jute az újságírás számára? Wisinger szerint az írott sajtó - bár ott is a tulajdonos minél magasabb profitot elváró érdeke diktál - kedvezőbb helyzetben van, hiszen ezt a profitot csak anyanyelven lehet megtermelni. Az elektronikus média azonban - bár nyelve szintén magyar - sokkal inkább ki van szolgáltatva a leépülésnek, a virtuális kisebbség i létnek. A Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Kósa Csaba szerint a sajtó gyakran gerjeszt nacionalista indulatokat. Példaként az 1989es forradalom után köztörvényes bűnökkel megvádolt magyarok és romák esetét hozta fel. Amikor román emberjogi aktivis ták szerint is jobban ártott a koncepciós politikai per a románoknak, mint a magyaroknak, az EU és az RMDSZ fellépett az ártatlanul 1520 évre elítéltek érdekében, a magyar média egy része azonban továbbra is köztörvényes bűnözőkről beszélt. Kósa szerint a nacionalizmus akkor is jelen van, amikor nem akar szánt szándékkal ártani, csupán a henyeség, a nem megfelelő szakmai képzettség hívja elő. Jósfay György a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének főtitkára a keresztény etika tükrében vizsgálta az újságí rói magatartást. A Tízparancsolat normái, a ne szólj hamis tanúságot, ne ölj (szavakkal) és szeresd felebarátodat, eligazodási pontokat nyújtanak a mai tollforgatók számára is. Bírálta az Európában rossz hírünket keltő újságírókat, és hangoztatta, hogy a m agyarság Szent István óta Európa része. Magyarkérdés helyett romakérdés Miloslav Kusy, a pozsonyi Comenius Egyetem tanára, és Bukarestből érkező Cora Motoc sajtóelemző is, hazája legégetőbb kisebbségi problémái között elsőként nem a magyar, hanem a rom a kérdést emelte ki. Kusy professzor szerint a roma kérdés elsősorban szociális probléma, közöttük a legmagasabb a munkanélküliek aránya, és legalacsonyabb az iskolázottság. A szlovákiai romák gettószerű körülmények között élnek, sokan közülük nem is besz élnek szlovákul, és roma értelmiség híján, így még nehezebb az integráció. Példaként említette, hogy 1972 létrehoztak egy irodalmi roma nyelvet, de ezt maguk a romák sem fogadják el. S szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy a most felnövő roma generáci ó sokkal agresszívebben követeli jogait a korábbinál. Az Európai Unió is feltételül szabta a probléma megoldását, történtek is bízató lépések, külön kormánymeghatalmazott foglalkozik a roma integrációval, a kormány felelős bizottságait pedig maguk a kisebb ségiek irányítják. A magyar kisebbség helyzete merőben más, állította Kusy professzor, hiszen a magyarok politikai érdekérvényesítő erővel is rendelkeznek. Kijelentette a szabad nyelvhasználat nem kedvezmény, hanem az esélyegyenlőség alapvető követelménye. A státustörvényről kifejtette, hogy a legfontosabb ellenvetés a törvény területenkívüliséget tartalmazó része, példaként említette, hogy a németek sokkal jelentősebben segítik a szlovákiai kisebbséget törvény nélkül, vagy a csehek, akik kettős állampolgár ságot adtak a cseh kisebbségnek. Cora Motoc a romániai kisebbségek sajtóban való megjelenését elemezte. Utalt a Causescu rendszer örökségére, amely a kisebbségek iránti kollektív félelmet gerjesztett, úgy állítva be őket, mint akik veszélyeztetik Románia egységét. Bár a politikusok többsége számára világos, hogy a demokrácia felé vezető úton nem lehet visszafordulni. Ám számos sajtóorgánum befolyásos elemzője nyíltan manipulatív cikkeivel életben tartja az ártó szándékú kisebbségekről szóló mitológiát. Cor a Motoc szerint a kilencvenes évtizedben a magyar kisebbség problémája volt a döntő, de a következő évtized a roma kérdés jegyében fog eltelni. Az RMDSZ részvétele a román kormányban sokat segített a politikai mítoszok eloszlatásában.
