Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-07
a változásra, és hogy szörnyű zsarnokságban éltek évtizedekig, amitől meg kellett szabadítani őket. Gondoljon csak a tömegsírokra. Büszke vagyok arra, hogy azt az országot képviselhetem és annak az elnöknek lehetek a munkatársa, aki morális értékek alapján dönt. Bár sokan ezeket a döntéseit kizárólag politikaiaknak gondolják, én tudom, hogy az elnökkel erkölcsi értékrendje, meggyőződése mondatja, hogy a Földön minden ember megérdemli, hogy emberként bánjanak vele. Ön határozottan elítélte, amikor a Csurka István vezette, akkor még parlamenti párt átlépett egy bizonyos vonalat. Diplomataként ez sem lehetett könnyű. Országom külpolitikáját kellett képviseljem. Márpedig ezt a viselkedést, a gyűlöletbeszédet a z Egyesült Államok nem fogadja el. Ha ezt a viselkedést hosszú ideig nem állítják meg, elvezet az erőszakhoz. Ettől még alkothat bárki politikai véleményt, de az meg kell maradjon a gondolatok szintjén. Természetesen nem avatkozunk bele egyes országok poli tikai ügyeibe, de megfigyelőként, barátként ahhoz jogunk van, hogy azt mondjuk: hát elfelejtettétek már a saját történelmeteket? Magyarországnak fényes a jövője, csapdába esne, hogyha a politikáját a személyeskedő támadások határoznák meg. vissza Millernek a részvétel a fontos - Lengyelország választ Magyar Hírlap 2003. június 7. Szerző: Rockenbauer Nóra Ma és holnap szavaznak a lengyelek arról, be akarnake lépni az Európai Unióba. A többség az igen mögött van, de a polit ikusok attól rettegnek, hogy nem lesz meg az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvétel. Ezért módosították a választási törvényt, lehetővé téve a kétnapos referendumot. Még egy éve is Gerhard Schröder tűnt Lengyelország megmentőjének. Gyakori be szélgetések tárgya volt, hogy a lengyelek milyen gyengén teljesítenek, és hogy mekkora késésben vannak a felkészüléssel. Rájuk kell majd várnunk - panaszolták a magyarok is állandóan, tudván, hogy a német kancellár nem engedne senkit felvenni, ha Varsó kim aradna az első körből. Végül tíz befutót is kiválasztott az unió, olyan szegény országokat is, mint Litvánia, hogy igazolja: a lengyelek helye is az első csoportban van. Aztán jött az iraki válság, és Lengyelországról kiderült: nála csak a britek hűségese bb támogatói az Egyesült Államoknak Európában. Varsó - Budapesttel egyetemben - anélkül írta alá a háborút támogató levelet, hogy Berlinnek jelezte volna, készül egy ilyen deklaráció. Az aktív részvétel a háborúban, majd a vezető szerepvállalás az iraki bé kefenntartásban a németlengyel kapcsolatok romlását eredményezte, amely egészen odáig fajult, hogy Aleksander Kwasniewski elnök porig sértve Schrödert felajánlotta, hogy német katonák is védhetnék az iraki békét lengyel irányítás alatt. Így az uniós néps zavazási kampány hajrájában a legeuroszkeptikusabb tagállam miniszterelnöke, a brit Tony Blair, valamint a régi és az új Európában gondolkodó amerikai elnök, George W. Bush látogatott el múlt héten Varsóba, hogy egyebek között a népszavazáson való minél ak tívabb részvételre buzdítsa a lengyeleket. Az iraki szereplés Jacques Chirac elnök kirohanásai és annak ellenére is pozitív hatással lehetnek a népszavazás eredményére, hogy a lengyelek többsége ellenezte a háborút - mondta lapunknak Jacek SaryuszWolski, volt integrációs miniszter. Ez ugyanis megmutatta, hogy Varsó nem lesz Brüsszel alávetettje, nem kell félteni a lengyel szuverenitást. Mindez egyértelmű jelentést ad annak az eredetileg kétértelmű óriásplakátnak is, amelyen egy büszke lengyel sas repül a hegyek felett, és amelynek felirata úgy szól: Erős Lengyelországot Európában. Lengyelországban azért erős az uniót ellenző tábor is. A komoly parlamenti képviselettel rendelkező Lengyel Családok Ligája például még a pápával is szembeszállt, amikor kijelen tette: a pápa szava csak hitéleti és erkölcsi dolgokban köt, ráadásul a Vatikánnak könnyen beszél, hiszen nem készül belépni at EUba. Bár visszafogottabban, de a katolikus Radio Maryja is az ellenszavazatra buzdít. A katolikus papok jó része ugyanis nem a karja a tagságot, mert a vallás elvilágiasodásától, az abortusz enyhítésétől és a homoszexuális kapcsolatok hivatalos elismerésétől tart. A kampányban összességében mégis az igen oldal van elsöprő többségben, az igazi nagyágyúk is mellettük sorakoznak fel. A pápa május elején Rómában ismét világossá tette, hogy Lengyelország helye az EUban van. Híres színészek és sportolók szintén az igen kampány plakátjain láthatók. Még Wojciech Jaruzelski is az igen mellett áll ki. Minden párt aktív kampányt folytat. De a civilek is igen aktívak. Az Igen Európára névvel megalakult szervezet tagjai között fellehetők
